Ölemben fakó fényképek
Ormótlan hegyei,
S felderengnek régi emlékek,
Mint a múlt tündöklő csillagai
cikáznak át álom – szőtte egemen,
Hanyatló fénynyalábot húzva,
Megütközve igaztükrű könnycseppeken,
S keservet szántva jelen – valómba,
hol árnyalakok keringőznek
Délceg oszlopok körött,
S bódult parfümillatban érnek,
Hazug csóközönök
ajkainkon, honnan villódzva
Peregnek átok – szavak,
Miknek titkolt hatalma
Könnycseppként izzik fel az álarc alatt,
mit lopva magunkra öltöttünk,
S mitől önnön lényünk rémképpé feszül,
Naiv szem nem leli egét felettünk,
Min a tegnap buja csillaga tündököl…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?