A "" kifejezés eredménye:

Szivárványszín ruhájában táncol,
Göndör hajában tarka virágok.
Könnyű léptű, vidám pajkos,
Édes illatban pompázó hajadon.
Járja az erdőt, járja a rétet,
Az emberek...

Kínos lassúsággal csusszantam lejjebb és lejjebb lábai között. Most is először a kezem kalandozott, csak azt követte szám. Milliről millire fedeztem fel mézescsuprát. Barbi folyamatosan próbálta közelebb nyomni fejemet pinájához, combjaival pedig szorosan körbezárta azt, így ha akartam volna se menekülhetek...

Tükrömet nálad hagytam…
nézz bele és mosolyogj rá mindig
és olyannak lásd magad,
mint most vagy
boldog és szelíd...

Nem tudok rajzolni
Festeni szépet
Nem tudlak ecsetvonásokkal
Örökíteni meg téged...

Járok erdőn, s mezőn,
Hegyre fel, s völgynek le.
Kezemben a botom, fejemen a sipkám.
Hátamon iszákom, s mögöttem a kutyám...

Nahát… Te olyan szépen mosolyogsz. Ráadásul rám. De nem is szépen, hanem inkább kajánul. Nem igaz? Csalogatsz, úgy érzem. Vajon oda merjek menni? Biztos? Hát jó. Még így húsz centiről is kaján a mosolyod. Komolyan! Na de jól érzed a ritmust! Hidd már el nekem, ha mondom! Egyébként hogy hívnak? Szép név…

Gyorsan levettük megmaradt ruhadarabjainkat. Ágaskodó hímtagja, mint kard, úgy ugrott elő alsónadrágjából. Rögtön lecsaptam rá. Kezemet ráhelyeztem, és finoman, a makk alatt lévő részt is simogatva, fel-le húzogattam péniszén a bőrt. Utána odahajoltam hozzá, és nyelvemmel kezdtem el rajta játszani...

Őt senki sem szerette. A tanárnő ügyet sem vetett rá, amikor Elfie unalmában a függönnyel játszott, vagy aludt. Érdekesnek találtam. Kinézetre sem volt egy átlagos fiú, barna haja mindig kócos volt, teste félig kidolgozott, a szeme… Volt benne valami, amit máig nem tudok megfogalmazni. Hűvös volt, nem szólt hozzám, megvolt a maga világa. Egy hónap után megtört a jég. Rám nézett és csak annyit kérdezett:
- Há’ te meg minek ülsz itt? ...

Én vagyok a gondolat
Te a cselekedet...
Te vagy a vidám jövő
Én az emlékezet.
Te vagy a most!
A heves szerető
Én vagyok, aki követlek
vagyok holnap,...

A leglehetetlenebb helyen,
Feketeteám szürcsölgetem,
Zuhanyrózsában vad zubogás,
Egy mosdó feletti zokogás.

Tőlem csupán ennyi telhetett,
Karikás, beesett...