A "" kifejezés eredménye:

- Rendben, csak olyan nehéz, azt hiszem, akkor vettelek észre először… akkor tudtam meg, hogy milyen csodálatos vagy és hogy még szűz. De ez most mindegy. Ne nézz rám így nem én voltam az első az életedben, bármennyire is szeretnéd. - mondta.
- Hanem kicsoda? Figyelj Spike nekem az az este teljesen kiesett, azt tudom, hogy már reggel Xander mellett ébredtem és én abba a hitben voltam eddig a mai napig, hogy vele voltam aznap este. Szóval? ...

Így hát, letörölte arcát, s valamiért a tükörhöz sietett. Talán pont azért, hogy lássa, hogy milyen az az ember aki, szánalmasan, a reménytelenben bízva, lehetetlen álmokkal él együtt. Mikor tükörbe nézett, azon gondolkozott, s nem értette, hogyan juthatott el idáig, hogy már nem látja a lenyugvó nap, a nyíló virágok, az emberi mosolyok, s a szeretet szépségét. Nem érzett magában mást a gyűlöleten, a szánalmon, s a kétségbeesés érzésén kívül...

Jack intett Tündének, hogy menjen ő is. Egyszerre léptek be a kandallóba, így kissé szorosan voltak, de nemsokára már más miatt aggódott Tünde. Jack szólt neki, hogy dobja le a port, s közben ő is így tett. Majd elkiáltotta, hogy üvegház és már el is tűntek. Tünde első dolga az volt, hogy jó nagy levegőt vett, minek hatására nem csak könnyezni, de köhögni is elkezdett. A hamu teletömte a szemét is és a száját is...

Az egész háború pár éve kezdődött, hirtelen, minden előjel nélkül. Egy démonmester, aki magát a Végzet Urának hívta, csatlósaival sorra átlépte a 3 birodalom határát, hogy eleget tegyen a szenvedés iránt érzett vágyának, és növelje csatlósainak a számát. Démonok, vámpírok és emberek egyaránt csatlakoztak a vérontó társulathoz, annak ellenére, hogy mindhárom fajt egyaránt részesítették kegyetlenségeikben. Idővel azok, akik Végzet Ura mellé álltak vezérük ellen fordultak és megölték őt....

Bennünk van a pusztítás, valaki gödröt ás,
hogy a másik törje ki a lábát, eltörölve minden álmát
egy szebb világról, a jövőről, ez jelen mindenkit felőröl.
Nem vesszük észre,...

Fáj a hiányod,
Fáj, hogy a felnőtté válásomat nem láthatod.
Fáj, hogy néha úgy érzem,
Hogy sohasem ismertelek.

Fáj az, hogy megbántottalak,
Fáj az, hogy...

Hogy vetülne elém most az arcod
megpaskolva a hajnal-fénye
által
de te nem látsz beszélsz
szemed sótlan mogyoró a vajban
járdák szegélyéről bámulsz rám
mert...

Piros vér folyik a falról,

Vajon kié lehet?

Látok egy testet balról.

A vér talán abból jöhet...

A szerelem egy iszonyatos szemétség.
Nincs a szerelemnél rosszabb fertőzőbb betegség.
Addig jó amíg tart, de mi van ha vége?
Megromlik minden, s eltűnik az életed szépsége...

Elolvasom »