A "" kifejezés eredménye:

Mint fényes hulló csillagok arany tömege,
Úgy ömlik rám most égből a fény. Érezem,
Hogyan harmatozza be most az életem
A tisztelet-zápora Érted, Uram...

Azóta rengeteg mindent veszítettem el, nem csak őt. A legjobb barátnőmet, a szerelmet... Amióta eljöttem a mikebudai suliból, csak "romlik az életem". Van két nagyon jó barátnőm, Anita és Betti. De csak arra tudok gondolni, hogy mennyit veszítettem. Az egész ott kezdődött, hogy hatodikban április 18.-án az akkori legjobb barátnőm összeveszett velem. Ez óta a nap óta az egész osztályom utál engem. Persze azóta már "durvult" a helyzet, hála az osztályfőnöknek. Ki vagyunk...

Így Róma két legveszélyesebb ellenségének két tagja külön utakon kezdett járni. Mindketten tudták, hogy azért nem maradhatnak együtt, mert veszélyesek Rómára nézve. Ismerték magukat, gyorsan tudnának lázadást szítani a rabszolgák között, akik sokan voltak a császári udvarban. Merving, mint lovász, Germanus pedig mint cellatakarító kezdett dolgozni. Egyhangú és utálatos volt a munka, amit végeztek, de nem volt választásuk. Ám tudták, hogy ha jól dolgoznak, feljebb tudnak kapaszkodni a „munka-ranglétrán”,...

Hideg van, fúj a szél, hát arra fordulok, ahonnan érzem. Hiszen ki van törve az üveg (kicsöng)… aztán lenézek a földre…ott hevernek a szilánkok… mintha mindegyik egy apró kicsi tükör lenne, hogy lássam magam benne, lássam, mi vagyok. Egy undorító, szétsírt képű liba, egy naiv kislány, odaadtam a szívem, odaadtam a lelkem, mindenem, hagytam, hogy rajtam nevessen, egy szó nélkül álltam bántó szavait…

Megint ölnöm kell. Ebben a hónapban ez már a hetedik kísértés, vagy inkább parancsnak kéne nevezzem? A jéghideg érzés felkúszik a torkomon, fel egészen az agyamba. Érzem a város minden mozdulatát, a szagokat, az ízeket. A vér ízét! Igen! Vér! Kellesz nekem, jövök már! ...

Miért mondod, hogy lüke vagyok,
azért, mert szeretlek nagyon?
Fontos vagy nekem, és ezt tudod
mégis szenvedünk, én tudom...

...Ébredek megint, Újra az ágyon
Akárhogy nézzem ez már nem állom
Mosoly az arcomon, sehol egy könnycsepp
Csak magamon nevetek, milyen gyenge vagyok