Egy utód élete IV.

- Persze hogy jó! Mivel dél után meg akarom ismerni a híres Spikeot! - mondta és rám mosolygott! Én így:
- Jaj! Bátyó! Hidd el fiatalabb nálad és…..és…… szóval… - mondtam és ekkor döbbentem rá igazán hogy eltitkoltam Michael elől hogy Spike vámpír! A fenébe! Akkor most kell el mondanom neki! De most gyorsabb leszek nála, ha esetleg megint kezdené a verekedést! Mindegy! Michael megszólalt:
- Igen? Szóval…?--- mondta gyanakodva!
- Szóval hát Spike tudod más, mint te vagy anya! Ő vámpír! - erősen koncentráltam hogy meg akarna ütni akkor elhajoljak de semmi!!
- Vámpír? De jó még soha nem volt vámpír haverom! Jó fej? - majd ásított eggyett- tudod mit nem is akarom hallani majd megtudom ha beszéltem vele. Na megyek zuhanyozni. --- mondta majd fel ment! Anya már rég ki ment! Nekem eszembe jutott valami Spike valamit tervez! A kérdés hogy mit! Szóltam anyának hogy elmentem Spikehoz és hogy a mobilom nálam van mikor Xander jött le a lépcsőn! Így szólt:

- Jó reggelt cica bogár! - csak néztem rá, mit akar ez? - jó bocs ez csak vicc volt! Mi volt ez a nagy ordibálás? - kérdezte.
- Semmi! Haza jött Michael! Örülsz? - mondtam majd ki mentem az ajtón, de tisztán láttam hogy Xander el van képedve! Lassan mentem Spike háza felé, amikor láttam hogy Spike egy másik lánnyal jön ki a házból! Ez nem lehet igaz! Megcsal? Azt mondta, szeret, nem ez nem lehet igaz ez a volt barátnője Kim! Megölöm! Majd meg akartam szólalni de láttam hogy Kim meg akarja csókolni Spikeot de Spike eltolja magától és tisztán hallottam miről beszéltek:
- Kim nem érted, hogy nekem barátnőm van, szeretem! Nekem ő kell nem te! Értsd meg most már nagyon elegem van belőled! Ne gyere mindig ide! Ha meglátlak még egyszer a házam körül nem tudom mit de valamit csinálni fogok hogy ne tudj bejönni! Jó? Hagyj békén! - mondta majd megfordult és elindult a házba. Mire Kim ráugrott és ezt mondta:
- Nem! Te mindig is engem szerettél! - elindultam feléjük majd kiabáltam:

- Kim! Velem verekedj! Ne vele! Na lássuk, ki állsz-e velem? – mondtam, és egyre közelebb kerültem hozzájuk!ő csak nézett és el engedte Spikeot! Majd így felelt:
- Rendben, gyere vadász, lássuk, mit tudsz! – mondta, és el lökte Spikeot. Meg ütött ugyanott ahol reggel Michael, nem estem el! Visszaütöttem ő viszont a földre került! Láttam, hogy már nem bír fel kelni oda nyújtottam a kezem neki és így szóltam:
- Kim! Én nem akarok verekedni! - mondtam, majd ő válaszolt:
- Én sem! - meg fogta a kezem majd megint megütött. - de téged muszáj meg nevelni hogy ne akaszkodj a pasimra!--- elő vett egy kést! A torkomnak tartotta. Én arra gondoltam, hogy most mi lesz de rájöttem hogy nálam van az a kés amit Gilestől kaptam! Elővettem! Aztán kiütöttem a kezéből a kést és a földre szorítottam. Nagyon dühös voltam ezért a torkához szegeztem a kést és így szóltam:
- Na?! Most hogy tetszik? - mondtam és jobban odaszorítottam a kést a nyakához. Ekkor Spike leszedett Kimről és így szólt:
- Menj el Kim menj! - mondta majd Kim elindult. De még megfordult és így szólt:
- Faith!? Te ezt még nagyon meg fogod bánni! Fogunk még találkozni az tuti! --- mondta majd elment. Spike szorosan magához ölelt. Majd meglátta hogy eléggé kék a jobb oldalon az arcom! Így szólt:
- Ennyire nem üthetett meg! Mi történt veled? - mondta.
- Menjünk be! Odabenn mindent elmondok. - mondtam. De nem mentünk be mert Spike azt mondta hogy rumli van odabent. Leültünk hát a teraszra. Mindent elmondtam neki, ami reggel történt ő végig hallgatta majd így szólt:
- Na remek, és ez akar engem meg ismerni! Muszáj? - kérdezte, és rám mosolygott. - gyere menjünk be mutatni akarok valamit!
- Mit? - kérdeztem.
- Csukd be a szemed, én majd vezetlek. Mondta. Hallottam hogy nyitódik az ajtó, átléptem a küszöböt. Spike elvette a kezét a szemem elől és így szólt:
- Kinyithatod! -- mondta és folytatta – tudom, hogy nem valami nagy dolog csak azt akartam ezzel kifejezni mennyire szeretlek! - mondta. A ház tele volt rózsával! Vörös rózsával. Olyan szép volt. A nyakába ugrottam és megcsókoltam. Nagyon hosszan csókolóztunk. Majd így szóltam:
- Ez nagyon szép! Imádom a rózsát! Főleg a vöröset! Ez gyönyörű! Szeretlek Spike! - egymás karjaiba fonódva valahogy eljutottunk a kanapéig. Csókolóztunk. Már csak melltartó és bugyi volt rajtam. Rajta pedig alsó nadrág. Útközben felborítottunk pár darab vázát. Spike kivett ezek közül egy rózsát és végig simította vele a testem. Csikis vagyok. Majd tele szórta a kanapét szirommal. Nagyon gyönyörű volt. Egymás testéhez simulva öleltük egymást. Majd így szóltam:
- Szeretlek Spike! - mondtam.
- Én is szeretlek! - mondta. És fojtatta -- és sajnálom a tegnapit. Csupán el mondtam Xandernek, vagyis meg kérdeztem tőle mi a kedvenc virágod ő meg mondta. Ennyi.
- Értem! De akkor is meg érdemelte… vagyis… -- elszóltam magam. A fenébe.
- Micsoda? --kérdezte meglepődve ---- mit érdemelt meg Xander?
- Azt hogy…..szal tegnap összevesztem vele! Mert nagyon nagy baromságokat mondott a vacsinál…. - mondtam.

- Milyen baromságokat? Én nem vettem észre semmit?--- mondta.
- Azt viszont csak észre vetted, hogy milyen régi dolgokat hozott elő nem?--- kérdeztem.
- De! a buli meg ilyenek! Miért? Ebben mi a rossz?- kérdezte meglepődve. - csak visszagondolt a múltba! Ezt csak szabad nem?
- De! De azon a bulin… Szóval…. -- kezdtem volna el, de válaszolt helyettem.
- Azon a bulin voltál vele együtt a szobámba… direkt ő kérte… illetve látta, hogy eléggé be vagy állva, vagyis eléggé be voltál rúgva….. – mondta, majd folytatta - tudod asszem már akkor szakítanod kellet volna vele, eléggé hülye dolgokat csinált nem? De nem akarok róla beszélni, ha te akkor megbocsátottál neki, akkor jobb is, hogy nem veszem elő a régi dolgokat! Nem? - mondta és meg akart csókolni.

- Micsoda? Milyen dolgok? – kérdeztem, majd Spike arrébb ment a kinyitott kanapén.
- Hát, amikor megláttad őt Buffyval? Nem emlékszel? - kérdezte meg lepődve.
- Figyelj én már abban sem vagyok biztos hogy vele vesztettem el a szüzességem…. - mondtam majd rám nézett és így felelet:
- Hát igen…. – mondta, és elfordította a fejét. -- A lényeg hogy ő azt mondja, hogy vele. Nem? Akkor higgye azt. Nem? Meg már mindegy nem? Hogy éppen kivel..
- Nem nem mindegy! Egyáltalán nem mindegy! -- mondtam és elkezdtem öltözni.
- Jó! Oké! Elhiszem, de ne menj el! - mondta és megfogta a kezem. - ne menj még.
- Mennem kell! Anyának meg ígértem hogy haza érek ebédre. - mondtam és fel vettem a ruhám. Ám rövid, vékony pántos, kék ruha volt. Láttam rajta, hogy megbánta, hogy ezt elmondta és így szóltam:

- Spike! Remélem nem bántad meg, amit most mondtál? Nagyon sokat segítettél… Köszönöm! És most engedj el mert mennem kell. - mondtam és elengedett. Lehajoltam a szandálomért ő válaszolt:
- De! Megbántam! Mivel olyasmit tudtál meg, amit talán nem is kellett volna megtudnod… és ezért nem is mondok többet.. de szerintem jobb is…. – Mondta, majd el engedett.
- Ezt meg hogy érted? Mit tudsz Spike? - kérdeztem és leültem. Ő nem válaszolt csak elkezdett öltözni. - Hozzád beszélek! Nem hallod?
- De, hallom! Csak nem tudom, hogy jól teszem-e amit mondani akarok!!
- Ezt meg hogy érted? Spike? - mondtam és megfogtam az állát és fel emeltem, hogy a szemébe tudjak nézni. - Meg bízhatsz bennem.
- Tudom, nem is erről van szó, csak…
- Csak?! - kérdeztem.
- Csak! A fenébe Faith nem Xander volt az első az életedben hanem... - majd kiment a konyhába. Én utána.
- Hanem? Spike, ha elkezdted, akkor már fejezd is be! Jó? - mondtam és megfogtam a karját.
- Rendben, csak olyan nehéz, azt hiszem, akkor vettelek észre először… akkor tudtam meg, hogy milyen csodálatos vagy és hogy még szűz. De ez most mindegy. Ne nézz rám így nem én voltam az első az életedben, bármennyire is szeretnéd. - mondta.
- Hanem kicsoda? Figyelj Spike nekem az az este teljesen kiesett, azt tudom, hogy már reggel Xander mellett ébredtem és én abba a hitben voltam eddig a mai napig, hogy vele voltam aznap este. Szóval?
- A fenébe, a fenébe, a fenébe Faith!! - mondta és lerogyott a földre. Én oda ültem mellé. Majd így szóltam:
- Figyelj! Én csak egy nevet akarok, semmi mást! Rendben? - mondtam és megsimogattam az arcát.
- Rendben! Szóval! A pasi neve….. - még habozott egy kicsit, majd így szólt -- Woed, az igazgató fia! - mondta.

- Hogy mi? Woed? A fekete csávó? Na nem! Azért ennyire még én sem lehettem belőve! Nem! - mondtam. Felálltam majd zavaromban körbe-körbejárkáltam a konyhában.
- De sokak szerint engem láttak veled leges legelőször egy ágyban. mármint úgy értem hogy sokak szerint velem vesztetted el a szüzességed és az csak pletyka hogy Woeddal voltál. Nem tudom.
- Aha! Ezt nem hiszem el. Végig hazudott. Uram Isten! Hogy mi veled? Veled is együtt voltam aznap este? Hát komolyan mondom én nem vagyok normális! Most mennem kell! Sya!--- mondtam és kimentem a nappaliba felvettem a kanapéról a táskám és kimentem az ajtón. Spike csak ott ült. Szerintem nem tudott mit mondani, de volt nem egyedül épphogy kiléptem az ajtón, lerogytam a küszöbre és elkezdtem sírni. Spike ezt hallotta, de nem jött ki. Jobb is.

Nem akartam még vele is jó pofizni, mivel fel kell vennem a legjobb arcom az ebédhez majd utána első utam Woedhez vezet. Vajon mit mondjak neki, hogy beengedjen magához? Mindegy! Elindultam hazafelé. Letöröltem a könnyeimet, benyitottam magunkhoz és szólta anyának.