Novellák - 82.oldal

Kezei közt a mellkasán a világ két legszebb melle feküdt. Nagynak mondhatók, de nem túlzottan, csak a maguk arányos mivoltában, de tökéletesek voltak. Feszesek és tartásuk volt. Olyan, amit ha meglát egy férfi, azonnal csak csókolni akarná.
A mellek alatt egy szép, sima, feszes hasat talál az olvasó, ami kemény, de markolható is, egy szerető férfi játékos módján...

Imre a mi legboldogabb barátunk reggelijének elfogyasztása után kiment, felöltözött. A mai nap fontos, úgyhogy kicsípte magát. Kedvenc szürke öltönyét vette fel, egy elegáns fekete nyakkendővel, és egy fehér inggel. Felkapta táskáját és menni készült...

A főszerkesztő utasította a híradó stábját, hogy vonuljanak ki, készítsenek filmet, riportot az állapotokról.
Sajz Elek a híres tényfeltáró riporter szerette az ilyen állatokkal kapcsolatos tényfeltáró riportokat. Arról álmodozott, hogy egyszer díjat fog kapni az állatok védelmében kifejtett kimagasló érdemeiért.
Operatőre egy pornófilmezéssel is, foglakozó a légyszartól is undorodó középkorú férfi volt.
A helyszínt hamar megtalálták, hiszen az ismeretlen betelefonáló...

A léptek mintha gyorsultak volna, hisz a nap is kezd eltűnni a helyek mögé, és sötétedés előtt még be kell érni a városba a fagyos hőmérséklet miatt! Már ha ezt a helyet városnak lehet nevezni! Nem sok jel utal a civilizációra! Mindenütt koszos utcák, koszos emberek és legfelkapottabb hely, ami az egyetlen szórakozás és időtöltés a föld ezen részén az nem más mint a kocsma...

. Pár évvel ezelőtt talán termőföld, esetleg családi ház volt, ahonnan a kiköltöztetett család nagy valószínűséggel az utcára került, s mindezt azért, mert pénzesebb testvére egyetlen papírdarabbal hegyeket mozdít ki a helyéről. Ö ezt is megteheti. Bármit megtehet. A jövőbeli tervei talán egy önkiszolgáló, vagy butik lesz a szőke, nagymellű szilikonoztatott csinibabák számára, akik agyi teljesítményükkel aligha jutnak el a rózsaszín, avagy műköröm fogalmak szintjétől eggyel magasabbra......

- Jó napot, Tátrai Nikolett vagyok, 92-ben születtem, és a Halász doktornőhöz jöttem. – darálom unottan, mikor valaki végre kegyeskedik az ablakhoz jönni. Végül is mindegy, hogy itt állok, vagy ott ülök, semmiképp nem jutok be hamarabb, de azért csak morgok magamban.
- Foglaljon helyet – mondja, miközben papírjaimat egy asztalra készíti.
Körülnézek a rendelőben, az egyik kislány ismerős. Az ablak előtt ül anyjával. Mindkettőnek szőke haja és nagy, barna szemei vannak. Igen,...

Cecile felsikoltott, és ösztönösen hátrarúgott, de nem sok eredményt ért el vele, amikor megpillantotta a pisztolyt.
Ott hevert az anyósülésen, és hívogatóan szépnek tetszett fekete külseje, a sötét pisztolycső. A lány pillanatnyi habozás után felkapta, és Jack felé fordította...

Mikor a lőtt sebet kaptam már ott voltam közel az erőműhöz, szinte oly közel hogy már fájt. Csak akkor a lövedéket éreztem mely a gyomromat érte. Egy ideig rémálmaim is voltak. Mindig újra előjött a vissza-visszatérő emlékkép, hogy ott vagyok pár méterre, és mindig leterít az a rohadt lövés. Ez számomra pont ugyanolyan volt, mint amikor valaki azt álmodja, hogy üldözik, akár farkasok vagy hasonló, és ők gyorsak, míg, aki ezt álmodja, lassított felvételben fut előlük...

Mivel a "Csernobil egy 6 éves kisfiú szemszögéből" című művem felkeltette egy riporter érdeklődését, és nemrég volt Csernobil évfordulója (április 26), volt alkalmam a Fókuszban szerepelni, és azután írtam ezt a kis történetet, hogy is zajlott az a bizonyos várva várt nap...

- De ha az erőmű felrobbant, akkor te, hogy élted túl?
- Tudod szívem, nem nagyon éreztem jól magam és műszakot cseréltem a fiatal Grizsnyij kollégával. Így én átkerültem az 1-es blokkba. Mikor megláttam mi történt, hogy az erőmű teteje egyszerűen eltűnt és füst száll az ég felé, tudtam mi lesz. Azonnal eljöttem minden engedély nélkül hozzátok, hogy tudassam, jól vagyok és, hogy el kell mennünk innen.
- Elmenni? Mégis hova?
- Elmegyünk Kijevbe a testvéredékhez, Annaékhoz....