Krimi történetek - 16.oldal

2024-et írunk. Az USA már nem létezik helyette egész Amerika egy nagyvárossá olvadt össze. A szindikátust kivéve ők valahol Dél-Amerikában éltek de senki nem figyelt fel rájuk de egy napon a szindikátus néhány embere megtámadta a Biotechnika-i központot...

- Mi? Ezek szerint…te, voltál!
- Igen, ő volt a szerencsés, aki előbb halhatott meg. Nekem kellett megölnöm... Salleri kedvenc játéka, mikor a Mafia törvényei életbe lépnek, mindig a legjobb barát adhatja le a lövést...
- Te egy aljas áruló!
- Én? Ti árultátok el Mr. Sallerit. Ezért halt meg Paul. És ezért fogsz te is! Hát, most mennem kell. Először vagyok itt. Még meg szeretném nézni a műveket. Tudod, azt mondják, egész szépek. Sajnállak, Thomy. Fiúk intézzétek el!...

Erre nekinyomtam a gázt, és hajtottunk ezerrel. A kocsiban lévők észrevettek minket, miközben a reptér felé mentek. Megérkeztek és kiszálltak. Legelőször egy barna kabátos meg sapkás gengszter szállt ki, az volt Morello. Utána ment három gengszter. Az egyik beindított egy repülőt, amire Morello felszállt. A másik kettő meg fedezte őket. Salleri a kocsiban a kezembe dobott egy gépfegyvert és azt mondta:
- Menj, nyírd ki őket! Majd találkozunk...

Érzem, amint megbénulok, nem tudok lőni, sőt a fegyver is kihullik kezemből. A szörny fogakkal teletűzdelt pofájából sárgás- fehér nyál csorog, nyelve kígyóként tekereg elő, a homlokán lévő szarvak pedig igazán ördögi külsőt teremtenek. Szemem sarkából látom Robert testét élettelenül a földre hullani, de nem tudok tenni semmit! ...

A történet egy már létező történet átirata. Semminemű felelősséget nem vállalok az esetleges hasonlóságért, és figyelmeztetek mindenkit, hogy az itt leírt dolgokat nem kell komolyan venni. Ez csak komédia, és aki nem bírja, az ne olvassa...

A kés csörömpölve hullott a padlóra. Susan hátramozdult, próbált minél távolabb csúszni ellenfelétől, miközben a hónaljtokban pihenő Browning után kutatott. A betörő valahogy megsejtette szándékát, mert erőt vett fájdalmán, és mellbe rúgta. Susan úgy érezte, mintha a kín a bordái alatt robbant volna. Az egész oldala elzsibbadt, karja érzéketlenül csüngött a teste mellett.
- Mocskos kurva! - hörögte a támadó, és közelebb kúszott az ügynökhöz. Egyik kezével belemarkolt a hajába, míg...

A terve bevált, amikor megpillantotta a porfelhőben felé közeledő alakot. Bízott benne, ha pontosan céloz, a kezeit a golyó nem sebesíti meg. Kénytelen volt kockáztatni, hiszen tudta, hogy a lány rettentő jól verekszik, közelharcban esélye sem lenne ellene. Gondolkodás nélkül meghúzta a ravaszt. Terve bejött. Az árnyék összerogyott, ő kirúgta a Ford ajtaját, és lecsapott a fegyvert tartó csuklóra úgy, hogy az véletlenül se sérüljön meg. A kocsihoz vonszolta, és megpróbálta leütni, hogy...

- Igen? És? - türelmetlenkedett Szkálli.
- A nő a konyhapadlón hevert nem egészen öt perccel később, és rosszabb bőrben volt, mint a két hetes vízhullák. Ráadásul miután megnézték, kaptak egy-egy sms-t a mobiljukra, hogy hét nap múlva meg fognak halni.
- Ez valóban elég érdekes, Murdel. Gondolom, bele akarod vetni magad az ügybe.
- Eltaláltad. És ez több mint érdekes...

- Van olyan személy, akit gyanúsít?
- Bárki lehetett, aki hozzáfért a kulcsokhoz, de ez még nem elég. Ismernie kellett a beosztásokat, és tudnia kellett, hogy mikor meddig maradhat.
- Kicserélték a zárakat?
- Már az első alkalom után.
- Figyelte a kulcsokat? - látta meg az őr katonás rendszeretetét a lány.
- Igen. Már az első alkalom után gipsznyomokat találtam rajtuk.
- Gondolom újabb zárcserére nem került sor.
- Nem - vágta rá gondolkodás nélkül...

Ha megölhetnél 5 embert minden következmény nélkül, kiket választanál? Morbid kérdés, ami egy morbid gondolati játék része, amit gyakran játszottak egymással a gyerekek az általános iskolában, ahová Dénes járt. Ama korosztály számára, amely Rambón és lövöldözős programokon nevelkedett, a halál mindennapos, bagatell dolognak tűnt, nem fogták fel jelentőségét, ennél fogva komolyan sem vették, hiszen játék volt. Csodálatos volt azon agyalni, hogy kit és milyen módon tennének el láb alól,...