Horror történetek - 30.oldal

Elsősorban ez nem az én történetem csak megtetszett és úgy gondoltam felrakom ide. Egy kis ízelítő: Megkönnyíti a dolgom. Addig mentem utána, míg a fény utolsó árnyalatai is eltűntek. Találékony volt és előkapta a telefonját és azzal világított. Ez most kevés, már nem segít rajtad. Itt az idő. Támadásba lendültem. Elszaladtam mellette és kilöktem a kezéből. Élveztem ezt a macska-egér játékot. A lökés erőteljesebb volt, mint kellett volna. Fájt neki, de nem sokáig lesznek ilyen gondjai....

Egy hűvös nyári éjszakán útnak indult talpig feketébe öltözve. Kapucniját feltette a fejére, hogy senki se ismerje meg. Egy nőt követett a vasútállomásra. Megvárta, míg távolabb megy, majd utána indult halk léptekkel a lámpák árnyékában. Ahogy elhaladt mellettük pislákolni kezdtek. A nő ekkor hátranézett a távolból, de nem látott semmit.

- Látja, ez a baj, magukkal élőkkel. Mindig sietnek, mindig keresnek valamit. Pedig, ha nem rohangálnának annyit, hamarabb megtalálnák, amit keresnek. Az igazi halottak bezzeg mások! Ők nyugton várják az idők végezetét.
- Miért? Vannak nem igazai halottak is? – lepődtem meg.
- Persze, az élőhalottak.

- Mi a baj? – kérdeztem tőle.
Felnézett. A szemében ott volt az utóbbi évszázad minden naplementéje.
- Nem jött el hozzám – mondta fátyolos hangon. – Minden éjjel eljön pedig. A dédim. Itt van alattunk. Mindig kimászik. De most nem.
Dermedten álltam. És egyszerre megjelentek a szellemek.

Ez a legenda itt a környékünkön terjeng, már idestova 3 éve. Senki nm tudja igaz-e. Én azt írom ami velem történt. aki elhiszi, elhiszi, ak8i nem az nem.

A Vámpírok és démonok élete folytatódik...

Több kollégiumról is hallottam már kísértethistóriákat. Középiskolában volt egy osztálytársam, aki kollégiumban lakott. Többen az életükre esküdve állították, hogy ott egy féllábú lány kísért. A fiú (kese, szeplős, nyeszlett srác) ugyan nem látta, de a nővére, aki évekkel ezelőtt ott lakott, látta az alakját a függöny mögött, mert az utcai lámpa pont bevilágított. Egy barátnőm személyesen is találkozott vele: a folyosó végén állt, jóval lámpaoltás után. Percekig nézte megbabonázva, míg...

Sötét és halálszagú. Ez egy vámpírtörténet lesz.

Csak ez a szag szűnne már meg végre. A vécé úgy öklendezte föl magából, mint egy részeg hajléktalan a dédelgetett, majd gyorsan elfogyasztott kannásbort. Szinte már a szememet is csípte, könnyezni kezdtem. Rosszullét fogott el, kis pöttyökben sötétedni kezdett a szoba. Mintha hangyák lepték volna el a szemem, millió izgő-mozgó fekete pötty. Hirtelen kitágult a tér, mintha több tíz méterre lettek volna a ruháim, a zuhanykabin, csak a mosdókagyló és az a fránya tükör volt előttem a nagy...

Ekkor Emma igazi énje visszatért, és a lény, ki zsarnok módjára parancsolt testének, most visszavonult. A lány látva mit tett, sírásban tört ki, és elrohant. Nem tudta hová mehetne, így futva tette meg az utat Oliver lakására. A bejárati ajtóval szemben ült le, hátát a falnak támasztva keservesen zokogott. Nyakán, és kabátján ott szárat a meggyilkolt ártatlan lány vére..