BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves! A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor határoztam el,...
Legnépszerűbb szerzők:

Lakótelep

1. Érkezés

A sétány kihalt volt. Az író a gyalogátkelőhelynél időzött, arcát pirosra festette a bicikliseket irányító lámpa tilos jelzése. De hiába világított, nem járt már erre biciklis, gyalogos is csak akkor, ha egy vérvörös trolibusz érkezett és egyszerre lepakolt öt-hat embert.
A közért előtti padokon fiatalok viháncoltak, egyik alkalommal még üvegek koccanása is hallatszott.
De az író most csak a tízemeletes házakat figyelte: egyformák, attól félt összekeveri őket.
Pedig már sokadszorra járt itt, mégis megtévesztették a dobozra hasonlító házak. Jól emlékezett mikor először volt itt, kocsival hazahozta…Erikát. Mi lehet most vele?
Nem rágódott tovább a múlton, inkább elindult haza, hiszen már itt lakik az egyik tízemeletesben mely elvész a sok másik doboz között. Néhány ablakban még látszott fény, a távoli sugárúton egy őrült motoros száguldott zajos kétkerekűjével, a földbe szúrt lámpaoszlopok bágyadt fényében sárgának tűnt a tábla, mely azt hirdette: Ond Vezér útja 29. Az író azonban továbbhaladt az ő lakása a 31-es lépcsőházban van, a hatodik emeleten. A sárrács nagyot csattant, ahogy rálépett, a kapukódnak engedelmeskedő ajtó berregve jelezte: szabad az út.
Belépett a fénytelen lépcsőházba, de karnyújtásnyira volt a kapcsoló, csak egy gombnyomás és a negyedikig három percig adtak fényt a lámpák.
A lift a földszinten, nyikorog az ajtó, a fülke kissé megroggyan az utas alatt. Csak egy érintés, az ajtó máris csukódik, a kabin meglódul.
Reklámok a falon, „Hüvelyes Vilmos bármit vállal az egész lakótelepen” és…egy tükör. Fáradt, borostás arc, a szeme kissé piros. Mégis ki a fene ez az ember?
A lift aprót zökkent, megállt. A folyosón megint sötétség fogadta, kezében már zörgött a kulcs. Gombnyomás, fény, zörgés. Rács nyit, zár, következő állomás a lakás fa ajtaja volt. Itt már gondban volt, melyik kulcs nyitja? Addig próbálkozott, míg a folyosó három perces automatája lejárt és újra sötét lett, de már nem érdekelte, mert csak egy maradt hátra. A fa ajtó kitárult, lágy szellő ütközött arcával.
Leült a konyhában, kissé fáradt volt, mégis pár perc üldögélés után már a számítógép monitorja előtt ült, és várta, hogy megnyithassa legújabb könyvének utolsó novelláját.
Az utolsó fejezet következett, a legizgalmasabb, a gyilkos leleplezése, ha ez megvan, akkor egy újabb könyv készült el, amit heteken belül a könyvesboltokban fog viszontlátni.
Ott ült és…nem jutott eszébe semmi. A bizonyíték. Mi legyen a bizonyíték, amivel a bűnöst vallomásra lehet bírni, és sikerülhet örökre rács mögé küldeni?
A fenébe is a krimikkel, a bűnügyekkel, a gyilkosokkal, a magányos nyomozóval. Valami újat kellene alkotni. Valami romantikus komédiát.
A lány. Eszébe jutott az a mézszín hajú lány, akivel a délelőtt folyamán együtt utazott a trolin. Rámosolygott, mire a lány viszonozta…aztán zavartan az elsuhanó táj felé fordult.
Itt szállt le ő is, és eltűnt a 36/A számú lépcsőházban.
Most kisétált a konyhába és szomorú arccal bámulta az utat, aztán tekintete a túloldalon lévő merőleges házra tévedt. Az egyik ötödik emeleti ablakban még világos volt a konyha, tisztán lehetett látni a szekrényeket, a hűtőt és…a lány. Kisebb örömmel töltötte el hősünket, hogy még viszontláthatja, de nem csodálhatta sokáig, mert a szépség már le is kapcsolta a villanyt.
Az író szomorúan, magányosan leült a tv elé a karosszékbe, pár percre rá el is aludt.
Hasonló történetek
Magasztos érzés kerítette hatalmába. Tartozott valahová. Az amazontábor. Igen. Az ilyen otthon volt, de akkor nem értékelte. Hogy elveszítette sokat jelentett neki. Sokat töprengett azon, hogy mért történt minden. Gina hogy halhatott meg? És miért űzte el az új királynő? Hisz Lofi ismerte gyerekkorától. Vajon mikor együtt játszottak a fák árnyékában, akkor is arra gondolt, hogy, majd ha felnő, megöli a királynőt, s ő fog uralkodni? Hogy elűzi majd kedvenc játszópajtását? ...
Hol van Kito? Vajon hol lehet az ő egyetlen édes szerelme? Az avar nem mozdult, mégis érezte, hogy valaki közeledik. Egett meglátta. A nőnek sötétbarna szeme volt, ami megnyugtatóan és gyengéden fénylett. Hosszú mogyoróbarna haján, mely egyenesen hullt alá gömbölyű meztelen vállára, egy koszorú ült. A koszorút barna levelek és soha nem látott erdei bogyók tarkították. Feje fölött egy különös lény keringett...
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned