Szeretném megköszönni Neked,
szép Karácsonyom.
Apránként kortyolgattam előre az Ünnepet
Veled,
ahogy nemes óbort szokás.
Szerettem, ahogy a céges ünnep után,
a kapuban vártál rám,
tanácstalanul keresett szemed,
nem gyújtottál rá, míg meg nem érkezem,
s morcoskodtál velem, hol késlekedem.
Szerettem várni
gyönyörű Karácsonyom.
Félve vártam a napot,
lesz-e időd, lesz-e mosolyod,
hogy nem darálja-e lelked az ünnepi készület…
Szerda volt,
Karácsonyváró hétköznap.
A délelőtti ciginél mondtad,
elkísérhetnélek ebédidőben,
s dobbant szívem, mikor mondtad: indulunk.
Szállingózott a hó,
az első volt a télen,
s mondtad, milyen jó,
hogy együtt éljük meg.
Örültél a hópelyheknek,
s talán nekem.
Vártunk a megállóban,
s nevettük, hogy késik,
s nem is bántad talán,
hogy a villamoson
a tömeg kettőnket összenyom.
Szerettem, ahogy régi lakásotokon,
odaadtam ajándékaim,
s koccintottunk, alkoholmentesen.
Szerettem, ahogy örültél ajándékaimnak:
egy angyal, mert angyal vagy nekem;
nünbergi mézeskalács,
amit még magamnak sem vettem,
de szerettem volna neked adni,
mert tudtam, finom,
ügyetlen mozdulattal bontottam ki,
félve,
ahogyan kezedet simítanám.
És egy kódexlap,
rajta első versem Neked, latinul,
rajta arany öleli alakod.
Arany:
mert örök és szent vagy nekem.
Szerettem, ahogy elmondtad,
egy külső winchestert kértél ajándékba,
hogy titkos kincseid,
többek közt, amit én írok Neked,
azon őrizzed.
Szerettem,
visszafelé a villamoson jött az ellenőr,
korábban leszálltunk,
kis utcákon bóklásztunk,
szerettem volna,
ha megáll az idő.
Amikor kibontottam ajándékod,
egy könyv volt,
rajta repülő,
boldog voltam, SMS-t írtam Neked:
„nagyon köszönöm!
Te vagy a legnagyobb Csoda az életemben!
Legyen áldott és boldog a Karácsonyod,
ahogy Te is Áldás vagy mindenkinek”
És a válaszod,
a legszebb szavak voltak,
amit Tőled valaha kaptam:
„Köszönöm.
Neked is, mert a csodákhoz ketten kellünk :-)”
Amen.
Itt véget ért az első negyvenegy ének,
s a közbenső végen
zsoltáraink könyvében,
Neved s nevetésed a dicséret.
Egyszer csodát, jelet kértem az Úrtól,
s hallgatott.
De Te vagy,
s a csoda Benned él.
A Remény.
Szép lehetett a kódexlap is, akár a Karácsony, s ahogy megírtad. Külön értéke, hogy egy intim érzést megosztasz, ami akkor is érdekes az olvasók számára, ha ez valójában csakis két emberre tartozna - a színvonala miatt.
Tetszett!