Mintha az éjfekete eget eddig hófehér puha vászon takarta volna... Mintha a csillagok már nem lettek volna szerelmesek az Egyetlen Holdba. Azt hittem, már nem szeretlek én sem.
Szemeidet újra láttam, más nem is érdekel. Újra rámvillant a vágy és megcsókolta pupillámat, ahogy te sosem tehetted velem.
Egyenes vékony ajkaid lemondó mosolyba hajlottak. Én ugyanolyan vágyakozva néztem őket, mint évekkel ezelőtt. Észrevetted, mint akkor. Bókoltál, mint akkor.
Sosem volt több. A csillagok is hiába vágyódnak, sorsuk a társas magány. Talán te vagy a Hold, az Álmom, de sose leszel a Társam. Ő más.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Szia, Zsófi, Anna vagyok segít...
2025-07-01 00:04
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Ez a lány az egész életét maga irányította, olyan magabiztosnak tűnt, hogy azt bármelyik férfi elirigyelhette volna. Most mégis éreztem benne valami bizonytalanságot. Egy pillanatra megálltam és éreztem, hogy remeg alattam. Megsejtettem, hogy ez nem csak a szeretkezésünknek szól. Tartott valamitől. Elemeltem a fejem és az arcára néztem. Már csak egy fiatal lány volt, pont olyan, mint bármelyik...
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-01 00:00:00
|
Egyéb
Jelenleg 13 éves vagyok.
Hozzászólások