Csanasz adatai

A fa alsó ága már csak pár centire volt. Hős-hernyónőnk épp ugyanazon az úton haladt, amin tegnap, de most barátjának köszönhetően nem ingott meg. Együtt felértek az ágra és Orsi már indult is a legközelebbi egészséges falevélhez. Ádám feljebb mászott volna még, de hagyta, hogy Orsi mondja meg, hogy hol töltik el utolsó hernyós óráikat...

- Őőő… Szia, Ádám vagyok. Az almafán lakom. Illetve. Laktam. Épp az előbb zavart el egy varjú otthonról. Gyorsan a mélybe vetettem magam és vagy hat ágon megpattantam, mire a földre érkeztem. Téged hogy hívnak? – fejezte be a mondandóját a másik hernyó.
Orsinak nem jött ki hang a száján. Csak állt a másik hernyó előtt, nézte és próbálta feldolgozni azt a sok-sok új információt, amit nem rég mondott neki ez az idegen, aki tulajdonképp már nem volt idegen, hiszen bemutatkozott...

Csöpp, a hernyó, akit nem mellesleg Orsinak hívnak, elindult lefelé a fán. Körülbelül húsz centi megtétele után fejébe folyt a vére és elszédült, majd megint leesett. Ez nem érte meglepetésként, tudta, hogy így fogja végződni a kis akciója. Mindig ez történik, de a puha fű mindig felfogja az esését és a kicsiny teste, tollpiheként huppan a fű közé. A kis hernyó a hátára esett. Gyorsan a lábaira fordult és már ment is tovább. Fel akart menni a ház oldalára, hiszen nem lehet, hogy úgy kezdje...

Ám ahogy azt a férfi mesélte, egyszer mikor bonbont adott a kedvesének, a nő azzal jött, hogy miért bonbont ad neki, hiszen úgy is olyan kövér már. A férj persze mondogatta, hogy nem is kövér, de a nő nem tágított, és amikor a férfi azt találta mondani, hogy „Ő akkor is szereti, ha kövér”, a nő egyenesen a férfi orrához vágta a bonbont. Ezután vezetett a férfi útja egyenesen a kocsmához, ahol is Páltól és a rövidektől várta a magyarázatot a történtekre. Pál nem merte mondani, hogy lehet,...

Egy könnycsepp gördül arcomon,
Azt mondja: "Szeretlek angyalom!"
Lelkem üzeni: "Kitartás!"
Szívem súgja: "Itt maradjál!" ...

A pók elindult lefelé Edina haján. Mikor a lány vállához ért, a lány megmoccant. De csak összébb húzta magát. Ez a felület új volt Bélának. Nem is igazán tetszett neki, így folytatta útját lefelé. Minden pontját be akarta járni a lánynak. Edinán nem volt takaró az éjszakai meleg miatt. Béla a hason át elérte a lány lábát. Itt különös illatot érzett és egyszeriben furcsa érzés lett rajta úrrá. Megéhezett...