Shadows

Első fejezet


Egy magabiztos alak lopakodott a sötét alagútban, valahol mélyen a föld alatt. Hangtalan léptei nem vertek visszhangot a kőlabirintusban, sötét sziluettje beleveszett a még sötétebb alagút sziklaalakzatai közé. Egyedül csupán két vörösen izzó pont árulkodott ottlétéről: a hőlátó szemei, amivel a legmélyebb sötétben is kiválóan tájékozódott a környezet hőképe alapján. Azonban ő is addig maradt ilyen észrevétlen, míg egy másik hőlátással rendelkező lény ki nem szúrta a hidegebb kékes színben látszó sziklák között megbúvó, a vörös többféle árnyalatában virító alakot. Épp ezért lassan, megfontoltan, és észrevétlenül haladt a folyosón. Ez a rész még felderítetlen volt, így még egy erős sötételf harcosnak is - mint Shrall Sorret`un - óvatosan kellett rónia a kísértetiesen néma alagutakat. Lopakodás közben kezét mindvégig a hátára erősített fegyvere közelében tartotta, hogy szükség esetén egy pillanat alatt harcra kész lehessen. Nem hiába, Mélysötéten az óvatlan utazó hamar áldozatul esik a különféle szörnyetegek karmainak vagy fogainak, rosszabb esetben mindkettőnek. Pár perc múlva egy elágazáshoz érkezett.

A bal oldali járatból gyenge fény szűrődött ki, ami bántotta Shrall érzékeny szemeit, ezért hőlátásról átváltott normál látásra, és csukott szemmel hallgatta a három irányból érkező zajokat. Mögüle egy földalatti tó hullámainak sziklához csapódó hangja hallatszott, ahogy egy nagyobb hal húzott el a felszín közelében. Éles fogakkal teli állkapcsa csak pár centivel hibázta el néhány perccel korábban a szomját oltó drow fejét. Előle a bántó fényt okozó tűz halk ropogását, és a tűz körül ücsörgő goblinhorda torokhangú morgásait, csámcsogásaikat, és időnként koppanások, és dobbanások sorozatát hallotta. A jobb oldali járatból azonban semmiféle nesz sem hallatszott. Shrall elmosolyodott, majd kinyitotta a szemét. Egy csuklyás, sötét alak állt előtte.
- Szervusz Nep - köszöntötte öccsét, mielőtt az megszólalhatott volna. Nep lerántotta a csuklyáját, majd ingerült arcát felfedve kézjelekkel válaszolt bátyjának:
- Azt akarod, hogy meghalljanak azok a disznók?- mutogatta.
- Dehogy hallanak meg, túlságosan el vannak foglalva a zabálással - válaszolt szintén kézjelekkel Shrall. - Intézzük el gyorsan őket, aztán beszélhetünk.
- Rendben – villantak végül Nep ujjai.

A fiatal drow obszidián arcán szadista mosoly futott át, mikor előhúzta rongyos piwa-fwija alól fegyvereit, néhány dobótőrt. Ezek a kiváló minőségű és egyensúlyú fegyverek a sötételf kovácsok mestermunkái voltak, melyeket mágiával erősítettek meg, így lettek még halálosabbak. Nep-pel egyidőben Shrall is a fegyvere, egy kampós bot után nyúlt, amelyet két egyforma részből rakott össze, mivel az túl hosszú ahhoz, hogy egy darabban szállíthassa. A bot maga egy nyolcvan centiméteres nyélből, és annak mindkét oldalán egy-egy ötven centis hullámos-tüskés pengéből állt. A két sötételf egymásra nézett, majd elindultak a fény, és a hangok irányába. Jó tíz méter után a folyosó jobbra kanyarodva egy tágasabb barlangba torkollott, melynek közepén egy tucat, mocskos, szakadt goblin sütött nyárson valami balszerencsés dögöt, és az arról letépkedett húsdarabokat tömködték foghíjas szájukba. A goblinok Mélysötét legalantasabb lényei közé tartoztak, mégis szinte minden barlangrendszerben meg lehet találni kisebb-nagyobb csoportosulásaikat. Az alacsony, görnyedt hátú, szürke bőrű népséget a drowok rabszolgaként tartják, csatában, vagy háború idején tökéletesen megfelelnek az ellenség erejének felmérésére, avagy a jól elhelyezett csapdák felderítésére és hatástalanítására. Mindezek mellett a goblinok ostoba és gyáva népség, mindazonáltal csapatba verődve, valamint többszörös túlerőben felbátorodnak, és akkor okozhatnak kellemetlen meglepetéseket. De most közel sem voltak annyian, hogy két drowot legyőzhessenek. Sőt, észre sem vették őket, mígnem az egyikük bele nem dőlt a tűzbe, hátában egy remekmívű tőrrel.

A többiek még fel sem eszméltek, amikor a második kapta a következő tőrt az elkerekedett szemei közé. Az élő goblinok harcra készen nyúltak ócska lándzsáikért, és fordultak támadójuk felé, míg meg nem pillantották a sötételfet. Aztán hanyatt-homlok fordultak vissza a barlang másik kijárata felé. Csakhogy azt már elállta a zűrzavart kihasználó, jelenleg a botjára la-zán támaszkodó Shrall Sorett`un. A goblinok eszesebbje - felmérve a lehetőségeket – eldobta a fegyverét, és a földre borulva az életéért vinnyogott, az ostobábbja szorosabbra fogta a lán-dzsáját, és rohamra indult. Három szerencsétlen futott Nep felé, négy jutott Shrallra. A Nepet támadó trió hamar megfogyatkozott, amikor a fiatal drow harmadik tőre is célba talált. A ne-gyedik eldobására nem maradt ideje, mert a támadók lándzsái már a közelébe értek, ezért ol-dalra perdült, és a mellette elvágtázó goblin hátába döfte azt, egyenesen annak lapockái közé.

Az élettelen hulla hangos csattanással csapódott bele a lendülettől a szemközti falba. Az utolsó goblin a szabaddá vált kijárat felé rohant tovább, de semmi esélye sem volt a menekülésre. Öt métert sem tehetett meg, amikor utolérte a végzete három dobócsillag formájában, amelyek szétszabdalták a hátát. Neppel ellentétben Shrall bevárta támadóit, majd az utolsó pillanatban felfele csapott botja alsó felével. Az egyik tüske a szerencsétlen teremtmény agyáig hatolt. A másik három diadalmasan szúrt a védtelennek látszó sötételf felé, azonban elszámították magukat. Shrall egy pördüléssel kiszabadította kampós botját a koponya fogságából, és hárította két goblin lándzsaszúrását. A harmadik próbálkozását a félreütött fegyverek blokkolták. Aztán már érkezett is Shrall következő csapása: két ellenfele maradt, akik két oldalról támadva próbáltak meg felülkerekedni a drowon. Az egyikük Shrall csípője felé szúrt, a másik a mellkasát vette célba. A sötételf lebukott és kitért a magasabb szúrás elől, és lecsapott a másik lándzsára, aminek le is szelte a végét. A meghökkent goblin csak bámulta csonka fegyverét, míg a kampós bot kiontotta a beleit. Már csak egy ellenfele maradt, és még annak sem igazán füllött a foga a harchoz. Kétségbeesetten pillantgatott ide-oda, hogy meglelje a kiutat ebből a szorult helyzetből.

Vele szemben egy veszedelmes sötételf állt, aki három társával végzett, mögötte egy másik, aki még több goblint ölt már meg. Hangos csattanással fordult ki a lándzsa remegő kezéből. Nem volt más választása, nem is tehetett mást. Leborult a földre, és csak remélte, hogy megkímélik az életét. Feküdt a hideg kövön,-mint odébb három társa-és az életéért könyörgött. Akadozó és néha el-elcsukló nyivákolásuk bezengte az egész barlangot. Aztán néhány gyomorszorító másodperc után egy fagyos hangot hallott valahonnan a feje fölül:- Most utoljára… A négy túlélő amilyen gyorsan csak tudott feltápászkodott, és a sötételfeket a legnagyobb ívben kikerülve elrohantak. Míg Shrall elijesztette a goblinokat, addig Nep visszaszerezte eldobált tőreit és csillagjait. Fegyverei még mindig kiváló állapotban voltak, pontosan úgy, ahogy megkapta őket, pedig azóta rendszeresen használta azokat, és számos csatát átvészelt velük. Könnyed mozdulatokkal csúsztatta vissza azokat a helyükre, rongyos piwafwija alá, amit a késekkel ellentétben igencsak megviselt a vadonban eltöltött idő. Mint ahogy az összes többi felszerelését és őt magát is. Csizmája kikopott, páncéljából hiányzott néhány szem és itt-ott deformálódott is, nadrágja, piwafwija, ingje koszos cafatokban lógott rajta, testét horzsolások és zúzódások borították, haja csimbókokban keretezte arcát. De még mindig jobban nézek, ki mint ő - sandított bátyja felé. Mivel kettejük közül Shrall volt a közelharcos, ezért a csaták rajta hagyták a mélyebb nyomokat. Ingje jobb ujja hiányzott, felfedve egy ronda égésnyomot, ami szinte az egész karját beborította, csuklyája használhatatlanul bukott rá a hátára, nadrágja is jó néhány helyen felhasadt, páncélja viszont egész jó állapotban volt, annak ellenére, hogy jó pár találatot fel kellett már fognia. Sebekből is bőven kijutott neki, a jobb karja megégett, két ujja eltörött, halántékát felszakította egy kardcsapás, ezek mellett számos horzsolást, vágást és zúzódást is elszenvedett. Hát hiába, Shrall sem volt sebezhetetlen… Nep ökölbe szorította a kezét, és felemelkedett a guggolásból. – Na, mit találtál? - kérdezte kizökkentve őt a merengésből viharvert bátyja.
- Semmi bíztatót. Még mindig a nyomunkban vannak, és sajnos a veszteségeik sem súlyosak. – Mennyien?
– Nagyon sokan, Shrall. Nem bírunk el velük – sóhajtotta Nep.