Nyári tábor, avagy lehet-e kvibliből boszorkány(5)

Az éjjel, mintha nem is lett volna, úgy tűnt el. Korán felébredt mindenki, kíváncsiak voltak, hogy hogyan szervezik meg Elízék a bulit. A meglepetés csak akkor jött, mikor megtudták, hogy egyelőre nem mehetnek le a tengerpartra, nem sétálhatnak az erdőben, sőt, még a reggeli is elmarad, kivételesen ma egész délig, csak a házak körül tartózkodhatnak. Kissé csalódtak, hogy nem láthatják, mire készülnek a táborvezetők, viszont annál nagyobb lett a kíváncsiság. Lassan az egész tábor a buliról beszélt. Mindenki, aki a kilences ház előtt elment, bekiáltotta Katenek a szokásos “Isten Éltessen-t”, majd továbbsétált barátaival dumálva. A kilences házban lakók viszont mit sem hallottak mindezekből. Ők ugyanis már hajnal óta a helyszínt díszítették. Kicsit T.T. idegeire mentek a rövid veszekedéseikkel, hiszen mindegyiknek külön véleménye volt a dolgok helyéről. Dél felé kezdtek a dolgok kialakulni, s pontosan 1 órakor sikeresen be is fejezték a munkát. Szóltak Jacknek, hogy ne engedje meg még senkinek a belopakodást, amíg át nem öltöznek. Jack meg is ígérte nekik, hogy betartja a szavát, s aztán a lányok karonfogva Mikeot szépen visszasétáltak házukba. Szerencséjükre senkivel nem találkoztak össze, így nem kellett a kérdéseikre válaszoljanak. Gyorsan lemosdottak, majd nekifogtak kiválogatni ruháikat.

Végül egy-egy egyszerű, de elegáns szoknyát, és egy hozzá illő szexis majót választottak mind a hárman, s hozzáfogtak a sminkeléshez. Végül egész jól rendbehozák magukat, amire rá is jöttek, miután végre beengedték Mike-ot is a szobába, s leesett az álla. A lányok komolyan kitettek magukért, Imola és Kate kihasználva varázserejüket, na meg a hozzáértésüket, egymást, majd Tündét is sikeresen átalakították. Végül megvárták, amíg Mike is felkap magára egy pólót, s indultak is Jackhez. Éppen T.T. társaságában találtak rá, és nagy megkönnyebbülés látszott az arcán mikor megjelentek. Intett nekik, hogy várjanak egy pillanatot, majd egy ügyes mozdulattal kivédte T.T. szidalmait, s a lányokhoz sietett. Szóltak neki, hogy mostmár mindenki jöhet a bulira. Jack megköszörülte torkát, majd a jól ismert bűbájjal bejelentette a buli kezdetét. Fél órán belül mindenki megjelent, s nagy csodálkozással látták, hogy a parton egy óriási színpad áll. Előtte pedig több két, és négyszemélyes asztalkák. Jack fellépett a dobogóra.
- Szeretettel üdvözlünk mindenkit. - kezdte a mondókáját. Az elmúlt pár napban sokat fáradoztunk azon, hogy minél jobb szülinapi bulival szolgálhassunk egy társatok számára. A mai nap Kate-nek szól. Nagy tapsot Katnek.
A tábor felzúgott. Nem történt valami sok minden eddig, de mindenkinek tetszett amit lát. Jack lemászott a színpadról, s a helyét Kate foglalta el. Kicsit izgatott volt, nem beszélt még soha ennyi ember előtt.
- Köszi Jack…-mondta, majd a közönsége felé fordúlt. Sziasztok. Gondolom, csodálkoztok, hogy ilyen korán kezdtük a bulit, de rengeteg meglepetés lesz. Egyszóval ne is gondoljatok arra, hogy ma éjjel aludni fogtok. Viszont egyelőre semmit nem árulok el. Na meg mellesleg, ha jól hallottam van, amiről még én sem tudok, szóval, ha akarnám sem mondhatnám el. Na de most térjünk a lényegre. Bocsi az elmaradt reggeliért, de ne búsuljatok, megháláljuk türelmeteket. Mielőtt viszont a hasunkkal foglalkoznánk, szembesülhettek az első meglepetéssel. Csak figyeljetek.
Kate eltűnt a színpadról, s az üresen maradt. Rövid várakozás után viszont…
- Ez nem igaz! Csak nem?… - jött a kérdés a legtöbb helyről.
A színpadon hírtelen egy csapat férfi jelent meg, s elfoglalták a helyüket. Kezükbe vették hangszereiket, majd a csapat énekesének tűnő férfi kiállt a színpadra.
- Helló mindenkinek!- kiáltotta.
A közönség óriási rivalgással fogadta az óriási sikernek örvendő együttest.
- Van valaki itt aki nem tudja, kik is vagyunk mi?- kérdezte a férfi.
Erre a nézőtérben síri csend támadt.
- Jól van, ezek szerint mindenki ismeri Walpurgis Leányait, így van?- kérdezte a megszaggatott, fekete talárt viselő, hosszú hajú férfi.
- Igen! - jött a válasz.
-J ól van. Egy ideig mi fogunk szórakoztatni titeket a mai szép napon. Kezdeném, mondjuk azzal, hogy megköszönöm a meghívást, s egyben boldog szülinapot kívánok Katenek a következő számmal.
Mindenki felállt helyéről, s csoportokba verődve ropták a csapat dalaira. Voltak olyanok is akik együtt énekeltek velük. A szervezők le voltak nyűgözve. Egyikük sem gondolta volna, hogy ennyire jól sikerül a mai nap. S ez még csak a kezdet… Még korán van, s a java is hátra. Páran odasettenkedtek Jackhez megkérdezni, hogyan sikerült meghívni ezt a csapatot pont ide. Jack Tündéék csapatára mutatott, akik szintén táncoltak, hogy majd ők elmondják. Oda is lopoztak hozzájuk, s csatlakoztak a négyeshez. Két dal között, úgy döntöttek viszont, hogy ideje bemutatkozniuk, hiszen nem váltottak addig szót még egymással. Öten voltak, két lány meg három fiú.
- Sziasztok. Én Emese vagyok. - mutatkozott be egy szőkésbarna hajú lány. Ő Anna.
Rámutatott a lányra, aki sportos öltözékben volt, hosszú, barna haja, melyben néhol egy-egy világosabb hajtincs tűnt fel.
- Ő Levi- motyogta, majd közelebb húzódott a fiú fele, ezzel bizonyítva, hogy bizony, ő már foglalt. Ők ketten pedig Kund, és Christian.

A Kundnak nevezett, jólöltözött, viszont mégis sportos fiú szeme sarkából éppen a bűbájosan mosolygó Annát figyelte. Christiannak vörös haja és kék szeme volt, legalább tíz centivel volt magasabb a többieknél. Pólója sejtette, hogy nem egy olyan valaki, aki a mozgást megveti. Arcán halvány szeplők éktelenkedtek, ami viszont roppant aranyossá tette. Imola már régóta figyelte a srácot, s most nagyon örült, hogy végre megismerkedhetett vele. Bemutatkozás után rögtön meg is kérdezték tőlük, hogy hogyan tudtak egyáltalán kapcsolatba lépni az együttesek, s Kate megmagyarázta nekik, hogy a csapat dobosa, neki egy távoli rokona, akivel viszont nagyon szívesen tartotta a kapcsolatot. A hangulat egyre jobb lett, miután legalább három órán keresztül táncoltak, a gyomruk kezdett tiltakozni az ellen, hogy a mai napon semmi nem került beléjük. Kate odaszólt Jacknek, hogy ideje lenne az ételt tálalni. Walpurgis Leányai még egy dalt elénekeltek, majd ők is helyet foglaltak egy nagyobbacska asztal körül. Miután már mindenki a helyén ült, az asztalok között tündérek tűntek fel, mindegyik kezében egy-egy étlappal. Mint kiderült, egy tündérkonyhát rendeztek itt be. Az asztalon finomabbnál finomabb ételek jelentek meg rögtön a rendelés után. Mindenki farkaséhséggel vetette rá magát a sok finomságra. Most már ők is úgy érezték, tényleg érdemes volt ennyit várni. A desszert elfogyasztása után Elíz lépett a színpadra.
- Látom ízlett a kaja. - mosolygott, mire mindenki elégedett arcot vágott. Nos, ha már jóllaktatok, kezdeném azzal, hogy ennivaló még bőven van, de ezt már csak az erdő szélén található sédasztalon találhatjátok meg. Ugyanitt van ital is, na meg padok. Ha valaki elfáradt, nyugodtan elsétálhat oda, lepihenni. A következőkben viszont kérek mindenkit, hogy áljjon fel.
Lassan mozogtak. A telt pocak, bizony kissé altató hatással volt rájuk. Nem telt el pár másodperc sem, mikor az asztalok, és a székek eltűntek. Azok, akik nem voltak elég élénkek, bizony egykettőre a földön találák magukat.
- Látom, elég fáradtak vagytok- jegyezte meg Elíz, a földön csücsülő emberkéket látva.
Mindenki nevetett, még a póruljártak is.
- Most pedig egy ideig ismét várjuk a Walpurgis Léányait a színpadon-mondta.
Az együttes, most már tele pocakkal ismét felvonult a színpadra, s a buli megint kezdetét vette. Pár gyorsabb szám után egy lassú következett. Lassan kialakultak a párocskák, a magabiztosabb fiúk rögtön a kicserkészett lányok keresésére indultak. Emese Levivel ölelkezett össze, Anna hagyta, hogy Kund a táncparkettre vonszolja. Kate egy ideig eltűnt a tömegben, majd egy eddig még ismeretlen fiút húzva maga után visszakerült a csoporthoz. Mielőtt beálltak volna a táncolok sorába, viszont még odasúgta Tündének, hogy miután a dalnak vége, mindent elmond. Közben Imola is megtalálta párját, Christian személyében, s alig tudta álcázni örömét. Mike pedig Tündével táncolt. A dal elég hosszú volt, de mégis hamar eltelt a párocskák szemében. Kate betartotta a szavát, s pár suttogással elmesélte, hogy még a faluban járva ismerkedett meg a fiúval, mikor a többiek éppen ruhákat próbálgattak.
- De hiszen akkor neki semmi keresnivalója nincs itt…vagyis…hogy sikerült neki megtalálnia ezt a helyet?
- Orsino segített…
- A dobos?
- Igen.
- Hogy?
- Elmondtam neki , hogy tetszik a srác, és kitaláltuk, hogy majd mikor jönnek felveszi őt, és azt mondja Jacknek, hogy ő egy nagy rajongójuk, és egy versenyen megnyerte hogy egy teljes hetet az együttessel töltsön.
- Elég átlátszó történt. S elhitték?
- Ezek szerint…
- Hát…jó terv- nevetett. Jó szórakozást továbbra is.
- Neked is! Láttalak Mike-al. Egész jól összeilletek.
- Tessék?- pirult el.
- Na ne legyél már olyan kis szende… csak azt ne mondd hogy neked nem tetszik.
- Hát, ami azt illeti…
- Na látod.

Folytatni viszont nem tudták, mert Kate rajongója újra felkérte őt táncolni. Mikor közeledett az éjfél T.T. letessékelte egy ideig az együttest. A fiatalok még szívesen hallgatták volna őket, de Walpurgis-ék kis pihenésre szorultak. Jack egy hosszabb padot varázsolt elő, amire az együttes lepihenhetett. T.T. pedig egy újabb meglepetéssel rukkolt elő.
- Bocs hogy megállítottam a bulit, de lassan itt az éjfél. Nyissátok csak ki a tenyereteket…
A gyerekek így is tettek, s abban a pillanatban egy-egy pohár pezsgő jelent meg kezükben. Csodálkozva nézték, hiszen a legtöbbjük nem ismerte ezt a mugli italt.
- Kérlek, emeljétek poharaitokat az ünnepeltre, Katere.
Kate felsétált T.T. mellé, s csodálva nézte, hogy mindenki őt köszönti. A többségnek tetszett az ital, viszont nem mertek túl sokat inni belőle, hiszen jóval erősebb volt, mint a megszokott vajsör. Aztán hirtelen csak úgy a semmiből Két vörös hajú 22 év körüli férfi jelent meg.
- Helló… - szólalt meg az egyik.
-…mindenkinek- folytatta a másik.
- A mai nap…
- Azzal kezdjük,…
- Hogy bemutatkozunk.
- Én vagyok Gred…
- Én meg Feorge..
- Izé…Fred,
- És George.
- De ti csak úgy ismertek minket, mint…
- A Wesley Varázsvicc Vállalat,…
- Tulajdonosai.
- Akik ma büszkén bemutatják
- Legújabb találmányukat.
A gyerekek nevettek a furcsa testvérpáron, de már tudták kik ők. Hiszen minden csalipálca, kanárikuglóf, tetszhalott tabletta az ő találmányuk volt. Kíváncsian várták a fiúk új találmányát. Pár perc múlva a fiúk csatlakoztak a színpad előtt várakozókhoz, hogy ők is végignézhessék a műsort. Pár perc múlva Fred megszólalt:
- Három…
- Kettő…- folytatta George.
- Egy…
- Indul.

Abban a minutumban óriási robbanások hallatszottak. Mindenki a hang irányába fordult, viszont semmi szörnyű nem történt. Az égen egyik forma jelent meg a másik után. Mindegyik más-más alakot, színt, öltött, sőt, voltak olyanok is, amelyeknek külön hangjuk is volt. Többek között megjelent egy villám, egy oroszlán, egy sárkány, mely tüzet okádott, egy kígyó, amelyik különböző színeket öltött, egy csillag, egy koponya, mely félelmetes halálhörgéssel járt, és végezetül pedig egy óriási felirat, melyet egy dörgő hang mintha fel is olvasott volna: Isten éltessen, Kate. Weasleyék. A műsor végeztével a fiúk kihirdették, hogy a terméket ezentúl a boltjukban is megtalálhatják, s ha megígérik, hogy megkeserítik a gonoszabb tanáraik életét, szívesen árleszállítást is adnak. A műsor után következett az ajándékozás, meg a torta. Rengeteg haszontalan ajándékot kapott, viszont mindegyiknek őszintén örült. A legjobban egy óriási csomag pukkantós bonbon-nak örült, mely azzal járt, hogy mikor kibontják, óriásit pukkan, füsttel veszi körül a kibontöját, majd miután a füst eloszlik, külön ajándékok ugranak ki belőlük. Nagyon ritka volt már ez a fajta bonbon, az ikrek lassan mindet felvásárolták, hogy „továbbképezzék” őket. A torta óriási volt, több emeletből állt, mindegyik más-más ízzel. Volt tejszínhabos, csokis, gyümölcsös, vaniliás, karamelles. Mindenki választhatott. Egyszóval ennek is vége volt, de hajnalig még volt idejük, legalább három óra. A bulizók hada lassan szétszéledt. Volt aki elment lefeküdni, de a legtöbben újdonsült barátaikkal sétálgattak. Tündéék elbúcsúztak a Walpurgis Lányaitól, meg Weasleyéktől. Miután mindegyikük elment Kate kicsit lelombozódott volt, hogy újdonsült barátjától ilyen hamar el kellett válnia, viszont örült, hogy jól sikerült a bulija. Biztosra vette, hogy egy ideig ez a buli lesz majdnem mindenkinek a témája. Az újdonsült baráti csapat elindult a tengerparton sétálgatni. Hülyéskedtek egy ideig, viszont lassan mindenki elálmosodott. Visszaindultak a táborba, s megígérték egymásnak, hogy ezentúl segítnek egymáson, ha csapatversenyre kerül sor. Nyugodt lélekkel mentek lefeküdni, hiszen a mai nap addig aludhatnak, amíg akarnak. Vasárnap van, ami még a legmegátalkodottabb ember szemében is a pihenést jelenti. A lányok boldog szívvel tértek álomra. Imola aznap Christanról, Kate Phillippe-ről, Emese Leviről, Anna pedig Kundról álmodott. Mike végiggondolta az újdonsült eseményeket… nem is rossz kamasznak lenni - gondolta, s mosolyogva feküdt le aludni.