23454: andeyspears, privát 10-29
...- Te?????Engem???
- Iggggen!
Mimirilla úgy nézett a két emberre, mintha most látná őket előszőr.Aztán, furcsaság történt, de elkacagta magát...
- Anyu, te ilyenkor min kacagsz ennyire?
- Hihihii...csak eszembe jutott valami...hihi
- És mi?
-Nem tettél te bele túl sok hajat bele?
-Mit belém? - kérdezte fiú, aki időközben leült Mimirilla ágyára.
- Hát ilyet, -mondta Lány, majd felmutatta hosszú, bársonyos haját.- ,hajnak hívják ugyanaz ami a te fejeden van...-majd rámutatott Fiú hajára. – Nem is tudom már mit mondott az Úr, egy vagy két szál? Nem emlékeztem, úgyhogy kettőt raktam bele...
- De miért kérdezed ezt anyu?
- Mert mivel a te húsodból és hajadból kellett beleadni, könnyen lehet, hogy valamelyikből többet adtál. Például, ha a húsodból, akkor erősebb és magasabb lesz, mint akartál. Ha hajadból, akkor az érzelmek, és a rokonság változik meg... Mert ugye a húsból ahhoz több kell, hogy rokonok legyetek, de mivel nem megegyező mennyiséget adtál a két alapanyagból, nyílván borult az egyensúly és...
- És erről egyikőtök sem beszélt?! - mondta kisebb felháborodással Lány.
- Hogyhogy "tünk"? Jaaa...nos, még beszélek Istennel, hátha ő tehet a dologról!
- Felesleges! - dörmögte egy kis leopárdszőrű, pettyes kutya a sarokban, érdekes módon, szárnyakkal, ez csakis isten újabb, bizarr formája lehet, ahonnan mindeddig nem is jött válasz. - Itt vagyok, Lány. Szervusz, Mimi, szervusz, Fiú... - Felállt az ágy támlájára és egyik lábát odanyújtotta a meglepett fiúnak, aki zavartan ugyan, de "lábat rázott" Istennek ezzel az alakjával.- Egy órája, mióta megjöttetek, itt vagyok és hallgatózom... na jó, inkább csak hallottam egypár dolgot...Nos, igen, lány valóban két darab hajszálat szórtál a...nos.. a khm Fiúba.
- De miért felejtettem el? Nem szoktam ilyeneket elfelejteni.
- Mondd csak, nem láttál arrafelé egy kígyót?
- Igen, furcsa is volt, hogy megmart.. de honnan...? Csak nem te...!
- De igen! Én voltam.. hallottál-e már a "felejtő-szérumról"?
- I...nem! Nem hallottam. Az mi?
- Egy olyan folyadék, ami bizonyos dolgokat elfelejtet az emberrel, vagy állattal, ki hogy nézi...
- De én... hogy jutott belém...?
- Azt mondtad a kígyó megmart...a kígyók fogába mérget teremtettem, emlékszel, mikor kutyaként mondtam, hogy megyek, megteremtem az első kobrát, aztán alszom egy nagyot???
- Igen, ugye nem azt használtad próbaképpen, hogy engem megmarjon?
- Igen. Úgy döntöttem, minden kígyófajtába más elixírt, szérumot, folyadékot teszek és ezzel mindenféle mérget ki tudnak majd keverni a szervezetükben. Érted?
- Ühüm...
- Nos hát, ez a kígyó; felejtés-szérumot mart beléd.
- Értem... hát akkor, azt hiszem mehetsz, Istenem.
- Rendben, viszontlátásra! - azzal, mostmár madárformájában, elrepült.
Mimirilla köhintett egyet, és így szólt:
- Nos, mostm,ár csak be kell rendeznünk a szobádat, kicsikém...-fordult Fiúhoz.
- Anya, itt nem lenne jó, a te szobádban?
- Na akkor rendben, kis drágám...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
- Ha bármikor, bármiben segíteni tudok, akkor számíthatsz rám!
- Tudom, ezért vagyunk itt. Mi nem utazótársak vagyunk, hanem szövetségesek és barátok!
Ezek a szavak olyan jól estek Qwâmbiinak, mintha azt mondták volna, hogy Dareth rémuralma megszűnt. Úgy érezte, hogy apja szelleme tért vissza a mágus testében. Mostmár boldogan, tiszta szívvel gyalogolt a mágus mellett. Megtöltődött önbizalommal. Úgy érezte, olyan lendületet kapott, amellyel bejárja egész Tirunent...
- Tudom, ezért vagyunk itt. Mi nem utazótársak vagyunk, hanem szövetségesek és barátok!
Ezek a szavak olyan jól estek Qwâmbiinak, mintha azt mondták volna, hogy Dareth rémuralma megszűnt. Úgy érezte, hogy apja szelleme tért vissza a mágus testében. Mostmár boldogan, tiszta szívvel gyalogolt a mágus mellett. Megtöltődött önbizalommal. Úgy érezte, olyan lendületet kapott, amellyel bejárja egész Tirunent...
Csak ültek ott, nem mozdultak, olyanok voltak, mint a szobrok, mindenki a gondolataiba merült. Végül Horiq törte meg a csöndet:
- Mi emberek vagyunk. - kezdte - Az embereknek volt valaha egy olyan híres szokásuk, amit róluk neveztek el: az emberségesség. Ezért nem fogom társaimat irtani. Inkább korán kelünk, hogy a tündéket megelőzve átjussunk az erdőn...
- Mi emberek vagyunk. - kezdte - Az embereknek volt valaha egy olyan híres szokásuk, amit róluk neveztek el: az emberségesség. Ezért nem fogom társaimat irtani. Inkább korán kelünk, hogy a tündéket megelőzve átjussunk az erdőn...
Hozzászólások
Nos, eddig milyen?
Sajnálom, hogy ilyen rövid, csak kevés az időm, de az ötödik rész már sokkal hosszabb lesz megígérem!
sok pussz:az író, andika :grinning:
KÖSZÖNÖM, HOGY MEGTISZTELTEK A FIGYELMETEKKEL:ANDEYKA
UI: AZ ELVESZETT ÍRÁSOK EMLÉKÉRE....