Kataklizma

Kataklizma

Az utcák kihaltak voltak. Csak a lámpák fényei adtak halovány világosságot. Senki, még egy apró patkány, vagy csótány se volt sehol. Mindenki visszamenekült kellemesen fűtött házába. Síri csönd honolt a városban. A házak ajtajait bezárták, ablakait elfüggönyözték. Baljós hangulat uralta az utcákat. A sötét sikátorokból emberszerű árnyak másztak elő. Az éj teremtményei voltak ők, démoni bérgyilkosok...

Az egyik ház ajtaja kinyílt és egy csuklyás, köpenyes alak lépett ki rajta. Becsukta maga mögött az ajtót, aztán elindult. Úgy tűnt, hogy cél nélkül bolyong. De nem így volt. A város főtere felé indult. Némán rótta az utcákat. Emberszerű árnyak kezdtek gyülekezni körülötte, de ő nem foglalkozott velük. Tudta, hogy azok ott vannak, érezte őket, de nem figyelt rájuk. Még.

Szél kezdett fújdogálni. Az utcák között szaladt, egyre csak felerősödve. Befordult néhány sarkon. Minden fordulás után egyre erősebb, nagyobb lett. A város közepén, a főtéren, alakot öltött. Szélelementál lett belőle. A tér másik felében, az elementál láthatárán belül, egy köpenyes alak jelent meg, körülötte több tucat ember alakú árnyék. Az megelevenedett szél mintha valami olyasmit mondott volna, hogy "Neeeeee teeeeedddddd!". De az is lehet, hogy nem mondott semmit. Rohamozva a köpenyes fickó felé indult. Amaz hátradobta fejéről a csuklyát és széles vigyorral ennyit mondott:
- Elkéstetek.
A köpenyes alak jobb kezét az elementál felé nyújtotta és mormogni kezdett. A varázslat hatására egy villám csapott a férfi kezéből a széllénybe. Az megtorpant, aztán szétesett. Hatalmas lebegő gömbök lettek belőle. A férfi újabb varázslatot használt, mire az összes gömb felé kezdett lebegni. Amikor elérték, egyé váltak, és a varázslóba szálltak. Magába szívta a mannát. Az árnyak őrjöngeni kezdtek és megrohamozták a mágust. De ők sem jutottak többre, mint az elementál. A varázsló őket is magába szívta. Amikor elég varázserőt gyűjtött belekezdett abba, amit már régóta tervezett.

Létezik egy varázslat, a neve Kataklizma. Ez a varázslat megidézi a káoszt és elpusztít mindent. A férfi ezt varázsolta. Alig bírta befejezni a szöveget. A teste remegni kezdett, minden izma megfeszült. Aztán felrobbant. A varázslat tökéletes volt. A mágus annyi mannát szívott magába, hogy az egész várost elpusztította. Mindenki meghalt. A varázsló még a lelkét is beleadta a varázslatba.

Azóta senki sem használta a kataklizmát. Talán jobb is így...