Emily R. - Az első nap

Az első próba nap.

Reggel van, virrad már. Emily hamarabb felkelt, minthogy megszólaljon az ébresztő, alig bírt elaludni, mind tudjuk, hogy milyen amikor az izgalmak nem engedik a pihenést. Egyszerűen nem bírt nyugodtan elaludni. Gondolkodott, maga elé képzelte az első munkanapját, csak erre tudott gondolni. Nagyjából tudja az árakat, holnap körbevezetik és megmutatják mit hogy kell használni. Ha másnak megy neki is fog, úgy volt vele. Belegondolt, hogy fog tudni társalogni a vendégekkel. A vendéglátásban a vendég az első. Kedvesnek, udvariasnak és előzékenynek kell lennie, de mégse essen át a ló túloldalára. Remélte, hogy nem lesz semmi baj, hála istennek ketten lesznek.
Elgondolkodott, hogy bejönnek majd hozzá azok, akiket mindig látott bemenni a Raidersbe. Beszélni fog velük. Vajon ott lesz a srác, aki lefröcskölte? Jonathan Rogers, akiről Debóra beszélt. Aki olyan feltűnően megnézte. Bocsánatot kér majd?  Vele lesz az a szép szőke lány? Ezekkel a megválaszolatlan gondolatokkal kelt fel reggel. Úgy érezte, mintha el sem aludt volna csak egy percre hunyta le a szemét és már kelni kellett. Gyorsan kikevergődött az ágyból, tudta mit vesz fel, mert elalvás előtt sikerült gondosan ezt is átgondolnia. Lement a fürdőszobába és rendbe szedte magát, megmosta az arcát, fogatmosott és kontúrt húzott a szemhéjára. Megfésülködött és kész is volt, bedobott pár falatot, most nem tudott reggelizni.
Elindult az iskola fele, Debire várt egy kicsit, mert a szokottnál most hamarabb ért a házuk elé. De alig várta, hogy elmesélhesse mi történt tegnap.
Csörgette Debet, hogy siessen ki a házból. Ő is nagyon kíváncsi volt, így sietett is.
-    Szia Emily! Na mesélj, mi volt ?
-    Istenem olyan jó volt, úgy izgultam. Ma kettőkor be kell menjek segíteni, betanítanak. Olyan jó hangulatú hely. Bejössz majd ha én dolgozom ?
-    Komolyan már ma?  Tök jó, tele leszel pénzzel. Nem tudom, remélem anyu megengedni.
-    Remélem is. Biztos elenged, ha tudja, hogy hozzám jössz be.
-    Szerintem is, szeret téged.
-    Ez kedves én is őt!
-    De mesélj már ott volt Nath?
-    Nem, de kit érdekel. Nem miatta akarok oda menni.
-    Emily…!
-    Tényleg nem, nem érdekel!
-    Emily..!
-    Debi! Tényleg nem érdekel! Azt nem mondom, hogy nem néz ki jól, de nem érdekel. Nem vagyunk egy súlycsoport.
-    Jól van Emily, remélem is. Tényleg nem hozzád való! Te olyan jólelkű vagy! Ő meg egy bunkó!
-    Aranyos vagy Debi, egyszer majd úgyis visszakapja, hogy lefröcskölt és utána belevigyorgott a képünkbe.
-    Emily! Akkor csak érdekel!
-    Ajh… De nem úgy! Csak bosszant!
-    Ha rám hallgatsz nem foglalkozol vele!
-    Igazad van, majd visszakapja mástól! Szóval, akkor bejössz majd?
-    Igen!!
Csak úgy vitte a lányokat a lábuk, már az iskolánál voltak, alig voltak páran a kapuba és az udvaron. Mindig kint szokott állni a fél iskola és cigizik a suli mellett. De még senki sem volt itt, Emily és Deb jó hamar érkeztek. De nem baj, mert legalább átnézték a leckét. Irodalom és nyelvtan óra következett,majd két infó egy matek és két angol semmi érdekes nem volt a suliban, vagy csak Emily nem emlékszik rá. Nem ott járt az esze, kalandozott a leendő munkahelyén, és ott lappangott Nath is, de mindig elhessegette, tudta jól ő is, hogy Debinek igaza van. Nem hasonlítanak kicsit se, más életfelfogás.
Az iskolának vége lett gyorsan, Debivel együtt indultak haza, de most csak a Rogersig mentek együtt. Emily itt elkanyarodott fel kettőkor lett vége a sulinak. Kettőig oda kellett érnie felvenni a munkát. Gondolta, hogy pont jó, kicsit hamarabb érkezett illedelmes lányhoz illően.
A főnök Emma sehol és három idősebb fazon, mint ültek a sörük vagy felesük mellett. Mary volt bent egyedül. Nagyon aranyos volt Emilyvel. Megmutatott neki mindent amit fontosnak tartott, és elmagyarázta mi hogy működik.
- Emily nem izgul nekem is volt első napom, senki se a pult mögé születik!
- Köszi, aranyos vagy! Kicsit meg vagyok szeppenve, most járok itt másodjára és már a pult mögött.
- Nem voltál még itt bulizni. Dehogy, bulizni se voltam, nem vagyok az a fajta.
- Este 10-ig vagyunk nyitva. Anyukádék mit szólnak ehhez?
- Mondtam nekik, nincsenek elragadtatva, de bíznak a nevelésükben, ezt mondták.
- Szerintem se lesz baj veled. Aranyos lány vagy, szeretni fognak a vendégek. Szólj, ha van valami baj, Segítek.Ismerem amúgy anyukádat, felettem járt egy évvel a suliban, ő volt a legszebb lány az iskolában.
- Köszönöm szépen! Biztos, még most is nagyon szép, De Mary Te is az vagy, gondolom, hogy fiatalabban is nagyon szép lehettél.
- Szép is volt, már öregszünk.
- Jaj, ne úgy értsd.
- Emily, nem- nem ne értsd félre, nem haragszom. Köszönöm. Tudom, hogy bóknak szántad. Na de térjünk vissza a munkához.
Játék gép, nos ezt csak dugd be mindig reggel. Ha valaki nyert hívd fel a főnököt, ő majd kiírja. A pénztárgépet leírtam neked egy papírra, szólj, ha valamit nem értesz.
Megmutatom a konyhát és a raktárakat, gyere utánam. Jack! Légyszi vigyázzatok a pultra! Ha hiányom lesz Te fizeted ki!
- Figyelünk! Menj csak Mary!
- Emily! Gyere!
- Oké, megyek. ( - bambult el Emily, hogy csak így itt hagyják a pultot. )
- Nem lesz baj?
- Rendesek, én bízok bennük. Ha kell nekik valami kiöntik és még egy papírra is felírják. Neked azért nem kell vakon megbízni mindenkiben,én már régóta ismerem őket.
- Jó- jó , persze.
- Na figyelj szivem! Itt a konyha, hétköznap van menü és sütünk pizzát, szakács néni főz.
Tudsz pizzát sütni?
- Én? Hát nem nagyon.
- Nem baj, megtanulsz.
- Ez most komoly?
- Igen, ha éhes vagy eszel?
- Igen.
- Ők is, szóval ez lesz a házi feladat, de ne izgulj, lesz kelesztve tészta majd megmutatom, hogy kell csinálni, csak ne égesd oda.
- Rendben, menni fog! Emiatt nem adom fel!
- Ez a beszéd, ezt vártam.
Erre van az kisraktár, ha elfogyna valami, itt vannak még az evőeszközök, háztartási dolgok, ha valami elfogyna. Itt van egy tusoló beljebb. Mindenkinek van egy szekrénye, ide pakolhatsz olyan dolgokat, amit nem akarsz hazavinni .és bezárhatod, majd intézek neked egy kulcsot.
- Köszönöm!
- Gyere menjünk ki, itt van egy másik kis épület, ez az italraktár, ha elfogy valami pótold. Erre oda kell figyelni, mindig legyen feltöltve a pult.
- Oké, értettem.
- Ez itt mellette a göngyöleg raktár, ide hozzuk ki az üres üvegeket, amiket később vissza cserélnek, fontos hogy válogasd szét, mi melyik göngyölegbe tartozik.
- Rendben. Inkább a pizza miatt félek.
- Ne félj, előre ideszólnak a rendelésnél. Olyankor szólunk valakinek aki ráér, hogy segítsen sütni, vagy vigye a pultot. Általában nem 3ülnek bent.
- Most egy kicsit megnyugodtam, akkor talán menni fog.
- Nagyjából mindent tudsz, viszont van egy meglepetésem.
- Mi az?
- Nekem el kéne ugornom a lányomért a napközibe, elviszem a mamájához és beszélnem kell az osztályfőnökével. Addig be kéne állj, Emma tudja, rábólintott. Annyi a dolgod, hogy írd fel mit adsz el, most nincs nagy forgalom, látod. Kb másfél óra. Tudnád tartani egyedül a frontot?
- Úristen! Ez most komoly?
- Nagyon hálás lennék érte. Életbe vágó, le kell állítsam a tanárt, ettől függ, hogy megy e az én Kittym versenyre vagy sem.
- Persze Mary menj csak, mindent megteszek, ..
- Annyira aranyos vagy Emily! Örök hálám! Bármikor hívhatsz én segítek!
- Oké, szavadon foglak!
- Puszi!
- Várj Mary!
- Igen?
- ...azért kérlek siess!
- Rohanok!



Már el is tűnt. Emily retteget nehogy hiányt csináljon. De tényleg nem volt forgalom. Kicsit remegett,majd bement a pult mögé látták rajta a vendégek is hogy zavarba van.
Elkezdték beszéltetni:
-Te vagy az új csillag? Bedobtak a mélyvízbe!
-Igen, új vagyok. Emily a nevem, nyáron itt fogok dolgozni. Marynak el kellett szaladnia, nemsokára visszajön.
-Igen itt mindenki csak szalad. Majd meglátod. Remélem tetszeni fog itt. Ide valósi vagy? Nem igazán találkoztunk még.
-Igen, születésem óta. Ide járok a gimnáziumba, nem voltam még itt sose, talán azért nem találkoztunk. – jön ki Emily a pult mögül már barátságosabban.
-Nem csak ide járok angyalom! Megyek dolgozni is, és a faluba is járok.
( A régiek még falunak hívják a városkánkat, így szokták meg, de büszkék rá, hogy város lettünk. Kívülállótól kikérik maguknak!)
-Nem úgy értettem! Ne tessék megharagudni!
-Jaj, Jack megint morcos vagy. –szólalt meg az ivó cimborálja Bill.
-Szia Emily én Bill vagyok! Majd megszokod Jack kicsit harapós, de a lelke jó. Szerintem neked is, kifogunk jönni. Ne izgulj!
-Jack! Te meg ne hozd rá szegény lányra a szívbajt!
-Remélem, hogy ki fogunk jönni és jól fog telni a nyár.
-Kétségtelen, mondta Bill és koccintott Jackel, aki látszik, hogy nem haragszik már csak morcos.
A kályha mellett ült még egy ember de ő nem beszélt. Villiamnak hívták, ritkán szólt, de akkor mindenkinek. Látszik, hogy bölcs ember. De valami szörnyű dolog történhetett vele, ami miatt ennyire bezárkózott.
Magát is üdvözlöm, szólt Emily és nézett a kályha mellett lévő úrra.
Majd a férfi is bólinott. Emily nem értette, de úgy gondolta ő megpróbálta.
Nem kért senki semmit, mindenki el volt a kikért itala mellett amit még Mary adott ki nekik és néztek egy műsort a tv-ben.
Egyszer csak nagy motorhang, kavics söprés és fékcsikorgás. Csapódik az ajtó, bejön rajta Nathan. Bukósisak a kezében, motorosruhában, előrelép, a nap besüt mögötte és Emily felé indul.
- Hello bébi, a főnök itt van?
Emily, nem is tért magához, először a méreg öntötte el, amikor eszébe jutott hogy lefröcskölte, most még le is bébizi. De megígérte, hogy nem foglalkozik vele.
- Emma nincs ben, Mary dolgozik, de el kellett szaladnia, addig én helyettesítem.
- Emma? Engem nem érdekel Emma. Josh a bátyja volt itt, dolgom lenne vele!
- Josh, én vele még nem találkoztam. Ő Emma öccse?
-I gen, Ő. Akkor viszont fogadj el egy tanácsot, ne higyj el neki semmit!
-Tessék? Miért?
- De kis ártatlan vagy! Bevadásztak, kellett a frisshús?
- Nem értem!
- Úgy értem, hogy itt fogsz dolgozni?
- Igen, de nem vagyok frisshús, és a bébid sem. Különben is miért pont tőled fogadnék el tanácsot? Lefröcsköltél és még a képembe is vigyorogtál. Tiszta víz lettem, bocsánatot még mindig nem hallottam.
- Tényleg, tegnap! Micsoda nap volt, nem bántam meg. Ha láttad volna magad! Jó ötlet volt a  blúzválasztás, elég bő betekintést nyerhettem!
- Húú Te! Ne bosszants tovább!
- Amúgy pedig Te voltál a hibás, nem figyeltél oda, máskor nézz az orrod elé!
- Na jó! Iszol egy üdítőt? Nincs itt a főnök, akkor mehetsz is.
- Üdítőt? Ne nevettess, kéred a személyimet is?
- Mi bajod van? Motorral vagy, mást nem adhatok!
- Ez aranyos volt. Na jó, nem rontom tovább a rólam állított összképedet. Szóval akkor itt fogsz dolgozni, akkor nem kérem el a számod!
- Miből gondolod, hogy megadnám? Menj , ne keljen kitegyelek! Ment utána az ajtó fele, hogy felgyorsítsa Nath iramát.
- Kikísérsz? Szende vagy de harcias! Tudom, hogy megadnám, de még nem kell. Na hello.
- Menj, ne is lássalak!
- Lesz olyan, hogy Te még hívni fogsz!
- Arra befizetek.
Emily mérhetetlenül ideges volt. Az arca piros volt a dühtől, a kezdeti zavar átment haragba. Csak arra tudott gondolni, hogy ezt még visszakapja. Nagyon visszakapja. Nehéz kizökkenteni szegény lányt a béketűréséből Nath-nek könnyen sikerült, adta önmagát.
Visszajött Emily az ajtótól, Jack és Bill nagyot mosolyogtak és barátkozni kezdtek:
-Emily! Ez ügyes volt. Ritkán kap visszautasítást Nath, jól tetted, legalább megembereli magát ez a fiú. Apja is ilyen huligán volt.
- Nagyon mérges vagyok rá. Hogy lehet valaki ilyen….
- Könnyen, ez egyfajta udvarlási módszer. Mérgeld fel, hasonló, mint az óvodában, amikor meghúzták a copfod. Ha azt látja mérges vagy, azt hiszi nyert ügye van.
- Tetszik neked?
- Nem, dehogy!
- Akkor ne hagyd, hogy felidegesítsen.
- Azért az nem olyan könnyű.
- Különben is, most tán van barátnője.
- Jaj Bill! Nathről van szó! Nem épp a hűség mintaképe. Ez náluk családi vonás.
- Szegény lány , én a helyébe kikaparnám a szemét.
- Emily, nem neked való ez a srác, ne foglalkozz vele, de abban igaza volt, hogy a főnök sem!
- Szögezzünk le egyet én innen nem akarok barátot, sőt még egyáltalán nem akarok barátot!
- Oké, megértjük! Tőlünk is nyugodtan kérdezhetsz, mi olyanok vagyunk, mint a bútordarabok már itt.

Emily boldog volt, tényleg aranyos emberek, Bill nem szeszes italt ivott, csak kávét kólával. Jack sörözött. De ő is kedves volt. Nem voltak túl öregek olyan 35 – 40 évesek, de jól elbeszélgettek.

Mary megjött. Mindent elintézett. Jól mentek a dolgok,látszott rajta.
- Minden rendben volt?
- Igen Emily, köszi, hogy tartottad a frontot, Kitty megy a versenyre, sikerült mindent elintéznem. Mára szerintem ennyi elég lesz, nehogy a tanulás rovására menjen!
De előtte mesélj volt valami fogyás? Történt valami? Olyan furcsa vagy!
- Nem adtam el semmit. De volt itt Nathan. Hogy az mekkora egy szemtelen disznó! Olyan mérges vagyok! Akkor se kéne ha ő lenne az utolsó ember a földön, olyanokat mondott…
- Hoppá, és a nevemet is tudod? –lépett elő a kocsmába Nath Emily háta mögül.
- Ne, már megint Te? – de most nem volt egyedül, 2 haverjával volt és a csajával, aki mellette ült a kocsiban.
- Emilyn látszott, hogy elszégyellte magát. Észre se vette, hogy bejöttek, és pont a barátnője előtt. Bár jobban belegondolt, nem ő hibázott. Nath-nek nem kellett volna olyanokat mondania.
- Nath miket mondtál ennek a lánynak?
- Jajj Cintia, csak Josht kerestem és szóba elegyedtem vele.
-Gondolom!
-Duzzogni akarsz? Erre nem vagyok kíváncsi! Akkor inkább menj haza! Na mi lesz?
- Tudom, hogy Te nem mondtál semmit, nem duzzogok. Nyugi!
-Na látod, jó kislány. Gyere üljünk le. Iszol valamit?
David, Nolan? Ti kértek valamit? Emily te velünk tartasz? Nolannak most pont nincs barátnője. Elég jó party.
Közelebb lépett Nath Emilyhez és mondta, csodálkozol, hogy tudom a neved?
Én is nyomoztam, abban jó vagyok. Másban is, de ebben is. - Emily hátrált, annyira fel tudta mérgelni Nathnek a puszta látványa is, az meg csak tetőztem, hogy ilyeneket mond neki. A barátnője pedig pár méterre áll ott mellette. Nem értette Cintiát. Nath úgy kezelte,mint egy rongybabát. Nem sok önbecsülés szorulhatott belé.
-Nem, köszönöm! Én mára végeztem. Bocsássatok meg, de nem szoktam inni és én holnap korán kelek. Találkozunk még. Remélem veled Nathan, nem!
- Én is szívből örülök ,hogy megismerhettelek Emily! – szólt Nath mosolyogva. A többiek csak nevettek, egyedül Cintia érezte kellemetlenül magát.
- Mary akkor én megyek, mikor jöjjek legközelebb mikor dogozol?
- Pénteken. De akkor úgy készülj, hogy kicsit tovább leszel, és ezekre az órákra már jár fizetés. Gyere 6ra kb éjfélig kell majd segíts.
- Oké, akkor én megyek. – Emily már szedte a kabátját és indult az ajtó felé, de Mary utána ment.
- Emily, ne riasszon Nath modora. Ő így udvarol, ezt Cintia is érezte, ezért nem ment haza.
- Agyatlan egy csaj lehet. Engem nem érdekelne a helyében.
- A magad helyében sem?
- Nem, minden amit utálni lehet egy férfiben, az benne megvan. Nem, nem, nem!!!
-Jó-jó. Bár figyelj oda, mert az utálat is érzelem. Csak egy hajszál választja el a szerelemtől.
- Ez jó vastag hajszál, nálam hiába kopogtat!
- Oké, amúgy jó gyerek!
- De nem hozzám való és én nem akarok barátot.
- Oké Emily! Értettem, akkor pénteken!
- Szia Mary, jól éreztem magam! Jó munkát!
- Örülök, hogy itt voltál, neked Jóéjt! Szia!

Emily elköszönt, indult hazafelé a főutcán. Végig Jonathanon gondolkodott. Nem is tudta élvezni az első napját. Mert elrontotta és még párszor elfogja. Nem baj! Nem érdekel! Akkor is jó nyaram lesz!
Lépkedett egyre szorgosabban, gyorsan hazaért, 7óra volt, nagyon elszállt az idő, megcsinálta a leckét fürdött. Anyukája dolgozott, de szakított időt a vele való beszélgetésre. Emily elmesélte, hogy körbevezették, rábízták a kocsmát. Mesélt Maryről is, anyukája is emlékezett rá a suliból. Jonathant kihagyta. Ő nem olyan fontos, nem kell hogy mást is idegesítsen, rajta kívül.

E közben a Riders-ben Cintiát nem hagyta nyugodni a dolog:
- Nath mond már el, hogy miről beszélgettél ezzel a kiscsajjal?
- Szivi, semmi érdemlegesről, ne nyávogj már nekem.
- Ajjh, de engem érdekel, ha szeretsz elmondod.
- Ezt nem hiszem el. Már megint zsarolsz. Ha nem bírsz erről leszokni akkor nem sok keresni valód van mellettem!
- Tudod, hogy mi össze tartozunk, nem nyafogok. Csak érdekel, hogy kivel beszélgetsz, az a lány pedig elég szemrevaló.
- Szemrevaló? Kislány még. Nekem nő kell, amilyen Te vagy. Megnyugodtál?
- Igen,csak ezt akartam tudni. Tudod, hogy én nem sem nézek senki másra.
- Még jó szivi! Csak azt tudjam meg!
- Szeretlek Nath!
-Jól van Cinti, tudom! Igyunk még egyet . - Nath  terelni akarta a témát, Cintia jó csaj, de nagyon fárasztó ez a sok nyafogása, annyira tapad, mint egy mágnes, ez nagyon riasztó. Nem sok esze van, de kompenzálja a két nagy melle. Nath arra gondolt, hogy ez a nő bármit bevesz és biztonságban érezte magát.
Nem tudta kiverni a fejéből Emilyt, azok a mérges zöld szemek, amik rámeredtek, annyira szép volt mérgesen. Harcias kis kakas. Ebben a nőben van szufla és tűz, de mégis milyen ártatlan. Nem tudta hova tenni. Meg akarta ismerni, legszívesebben utána ment volna, de hogy?
Inkább mondta, a haverjainak, hogy hozzanak még egy kört.
Cintia becsípett, haza kellett vinni. Környékbeli lány, reggel lesz busza úgy készült, hogy Nath-nél alszik és egy reggelivel hazamegy.
- Nath! Menjünk haza! Jóó?  -Bülöngélt Cinti, nem volt valami szexy látvány spiccesen. Nath arra gondolt, h Emilyben több tartás lenne, ő nem iszik egyáltalán.
Nath! Menjünk haza!
- Oké, menjünk. Nath Berakta Cintiát a kocsiba és hazamentek Nath Szülei házába.
Cintia nagyon vérmesre itta magát. Azért ivott Ő, mert tudta nagyon jól, hogy miket mondhatott Nath Emilynek és bántotta, de nem akarta elrontani az estét.
- Nath, kívánlak!
- Cintia részeg vagy!
- Dehogy vagyok! Megmutatom, hogy nem vagyok, jó?
Nos, Nath se volt kitartó, de Cintiának jó trükkjei voltak. Először kicsit kavarogtakNAth-be a történtek, alig ment ki Emily a fejéből, de végül Cintia sikerrel járt és bírt figyelni rá Nath.



Emily_R