- Adj mégegyet - Mondta a csaposnak a csuklyásfejű hóhér. Amíg megkapta az italt, felidézte a történteket, és a beszélgetését a királlyal. De ettől csak még dühösebb lett. Hogy tehet ilyet az a fattyúgyerek. Elküldeni őt, aki mindig jól végezte a munkáját, kivéve egy szerencsétlen alkalommal. Ha ő nem kínozza halálra az embereket, hogy beszéljenek, akkor a király már régen meghalt volna.
Mennyi merényletet fedett fel így. Mennyi árulót leplezett le a munkája során. Mégis csak úgy kidobta őt a király.
Mivel a vallatások során általában csuklyában volt ezért szabadon mászkálhatott a városban, és nem kellett attól tartania, hogy esetleg valaki felismeri őt. Most is ült a többi ember között, és gondolkodott, hogyan vághatna vissza annak a vén koronafejűnek.
- Kéne a helyed - Szólt mögötte egy hatalmas tengerész, akinek az arcát hegei sokkal félelmetesebbé tették, és árulkodtak arról, hogy a férfi nem éppen egy békés természetű ember.
- Keress másikat - Vágta neki vissza, és közben remélte, hogy a hamarosan kitörni készülő verekedésben jól kiadhatja magából a haragot.
-Nekem ez a hely kell, úgyhogy takarodj innen, amíg szépen mondom.
Anyád nem tanított jómódorra? Vagy a birkákkal, és kecskékkel való háláskor nem ért rá téged okítani.-
Ez a pofon betalált. A nagydarab tengerész először megdöbbent az arcátlanságon, aztán nekiugrott.
A kínzások során megtanulta a hóhér, hogy a test melyik pontja fáj a legjobban, és hova kell ütni ahhoz, hogy megnyerjen hamar egy ilyen ’csatát’.
A matróz egy balegyenessel próbálkozott, de a csuklyás elhajolt, és rekeszizmon vágta a támadóját. Az ettől összeesett, levegő után kapkodott, de nem jutott oxigén a tüdejébe. A hóhér kihasználta ezt, és állon térdelte a tengerészt, amitől a szerencsétlennek két foggal kevesebbje maradt.
A körülöttük lévők arcán a félelem, és meglepődés vegyes kifejezése ült.
A hóhér úgy döntött, hogy meg fogja ölni a tengerészt.
Letérdelt hozzá, és torkon ütötte. A gégéje hangos reccsenéssel széthasadt, és a szerencsétlen nem mozdult többé.
A csuklyás közben kitalálta, hogyan fog bosszút állni a királyon. A verekedés felpezsdítette a gondolatait.
A bosszúja véres, és kegyetlen lesz.
Nem kegyelmez se királynak, se embernek...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
BURGONYA:
EZT MÁR OLVASTAM ITT JOHNNY RÉ...
2025-04-04 18:27
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Megálltak és füleltek. Qwâmbii nem hallott semmit. Akárhogy fülelt csak a szélben lengedező ágak leveleinek zörgését hallotta. Ennek ellenére csöndben maradt, hátha a mágusnak jobb a füle. Horiq lassan leguggolt. Qwâmbii utánozta. Hosszú perceket töltöttek így, de nem láttak, és nem hallottak semmit.
- Észrevettek minket! - mondta Horiq gondterhelt arccal - Elvesztünk!
Ahogy ezt kimondta felállt. Abban a pillanatban repült a nyílvessző. A mágus botját találta el. A vashegy...
- Észrevettek minket! - mondta Horiq gondterhelt arccal - Elvesztünk!
Ahogy ezt kimondta felállt. Abban a pillanatban repült a nyílvessző. A mágus botját találta el. A vashegy...
Vajon ki ez az ember? Taktikai zseni, hős fegyverforgató, intrikus, a természet ismerője egyetlen személyben?
Azyert mindig körbelengte valamiféle titkot sejtető misztikum, ami még érdekesebbé tette az egyébként is jóképű fickót. Ráadásul a vándor rengeteg nyelven beszélt, olvasott, még az ó-jezykivel is elboldogult, ami köztudottan a nyelvtudósok átka. Egy közrangú ember nem lehet ilyen járatos egyszerre a művészetekben, nyelvekben, számtanban, orvoslásban, harcban, stratégiában...
Azyert mindig körbelengte valamiféle titkot sejtető misztikum, ami még érdekesebbé tette az egyébként is jóképű fickót. Ráadásul a vándor rengeteg nyelven beszélt, olvasott, még az ó-jezykivel is elboldogult, ami köztudottan a nyelvtudósok átka. Egy közrangú ember nem lehet ilyen járatos egyszerre a művészetekben, nyelvekben, számtanban, orvoslásban, harcban, stratégiában...
Hozzászólások