Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Timothy adatai
Neve:
Timothy
E-mail címe:
Nem publikus
Blogom címe:
Írásai 47 76
Ki hajózok én a holtak tengerére,
Mert a sikolyok nem szűnnek.
Bánatomat elregélem majd
A rumos vödörnek.
Mert a sikolyok nem szűnnek.
Bánatomat elregélem majd
A rumos vödörnek.
Hirtelen csillantál fel, komorság ködös éjjelén,
Eget rombolva szórtad rám sugaraid vad tüzét.
Belevésted nevét, heges szívem kősziklájába,
Ezentúl, örökké ég bennem léted...
Eget rombolva szórtad rám sugaraid vad tüzét.
Belevésted nevét, heges szívem kősziklájába,
Ezentúl, örökké ég bennem léted...
Az emberi élet kopottas unalma
Magányos lepelként nehezedve hull,
S az elvénült délutánon, a szürke állomáson,
Ereszkedik megannyi semmibe pillantó vonatra.
Magányos lepelként nehezedve hull,
S az elvénült délutánon, a szürke állomáson,
Ereszkedik megannyi semmibe pillantó vonatra.
Beültünk ma a kocsmába: már rég nem jártunk itt,
Hitvány hely ez, csúf istálló – mégis, nekem így tetszik!
Égő cigaretták: ébredező füstvulkánok
De rég voltunk együtt, kopott...
Hitvány hely ez, csúf istálló – mégis, nekem így tetszik!
Égő cigaretták: ébredező füstvulkánok
De rég voltunk együtt, kopott...
A szobába tévedt egy légy.
Az arcomra akar köpni.
Nekem ütközött, de leölöm!
Az lesz még csak nagy öröm.
Az arcomra akar köpni.
Nekem ütközött, de leölöm!
Az lesz még csak nagy öröm.
Ha nem leszek, nekem se lesz senki sem,
Ki szeretetre derítsen. Nem lesz senki sem,
Se ember, se Isten.
Ki szeretetre derítsen. Nem lesz senki sem,
Se ember, se Isten.
Sötét és nesztelen órákban kacag a gondolat.
Bársonyos nesze hallat csendes percekben. gyilkoló hangokat.
Bársonyos nesze hallat csendes percekben. gyilkoló hangokat.
Kóborol a szellő, a világot szemléli,
Változás zenéjét dúdolj már.
Vészmadárként az ősz közeledtét jelzi,
A nyár dalát elfeledte talán.
Változás zenéjét dúdolj már.
Vészmadárként az ősz közeledtét jelzi,
A nyár dalát elfeledte talán.
Gyermekként, órákon át néztem ki szobám ablakán,
Kérdezvén magamtól: Vajon az álmokban van határ?
Tekintetemet vezérelte a csöndes szél szava,
Figyelmemet lekötötte a nagyságos...
Kérdezvén magamtól: Vajon az álmokban van határ?
Tekintetemet vezérelte a csöndes szél szava,
Figyelmemet lekötötte a nagyságos...
Akár a felkelő nap, mely lenéz az éjszakára,
Oly fénnyel hatott mosolyod a szunnyadó világra.
Te soha nem sírtál, soha nem könnyeztél.
Elmentél.
Oly fénnyel hatott mosolyod a szunnyadó világra.
Te soha nem sírtál, soha nem könnyeztél.
Elmentél.