Antonia adatai

- Parancsol valamit uraságod?
A férfi lehajtotta az arcát, takaró csuklyát, s alaposan megnézte a lányt. Gyönyörű, sötétbarna szemei, és hosszú világosbarna haja, keskeny arca, magas, erős, izmos teste, nemesi származásra utalt.
- Téged!- mondta aztán...

Nem kellett várnia tíz percig sem az első kuncsaftra, vagyis inkább áldozatra. Óvatosan behúzódott a mellette lévő ezeréves tölgyekből álló fasorba, de csak annyira, hogy ő lásson, de őt ne vegyék észre. Mikor a vámpír, aki egy gyönyörű férfi volt elhaladt mellette a lány kilépett az útra, és megszólította:
- Keresel valamit, szépfiú? ...

A hadisten megfordult, és meglátta Vidar arcát, aki azonban ököllel az arcába vágott. Tyr a földre zuhant, majd orrához kapott, s mikor ránézett a kézfejére az véres volt. Antonia is bele akarta vetni magát a harcba, ám Magni és Vé a torkának szegezte a kardját, s így megakadályozták ebben a cselekedetében...

Másnap Charlotte elment a polgármesterhez és megosztotta vele a tervét, aki elszörnyedve hallgatta. A polgármester egy alacsony, ötven éves, ősz hajú, kövérkés emberke volt, akibe első látásra nem sok értelem szorult, de milyent beszélni kezdett, kiderült, hogy a látszat csal.
- Miss. Sinclair, kérem, legyen esze, és mondjon le erről a tervéről!
- Nem tehetem! Ez a legegyszerűbb mód arra, hogy megfizessek a vámpír társadalomnak a szüleimért! Kérem, értse meg, kell nekem ez...

- Mi a helyzet az igazi vámpírokkal? Hogyan kapcsolódnak össze a mi elkárhozott lelkű „barátainkkal”?
- Egyszerű. A denevérek és a vámpírok sok mindenben hasonlítanak egymásra, mind életmódban, mint viselkedésben. Mindketten leselkednek, és alapos megfontolás után kezdenek bele a támadásba. Ezen kívül a denevérek, ahogy Doki is említette, visszatérnek a már egyszer megcsapolt áldozathoz. A vámpírok is megtehetik ezt. Addig élősködnek egy áldozaton, amíg csak lehet...

- A fiú említett valamit, amiből arra következtetek, hogy a szüleid vámpírok bosszújának estek áldozatul.
- Igen. Tudja a szüleim is vámpírvadászok voltak. Engem is, és a nálam egy évvel fiatalabb húgomat is megtanítottak a fortélyaikra. Két éves korunktól tanítottak minket lovaglásra, meg hasonlókra. Hat évesen kezdtünk kardot forgatni. Aztán négy évvel ezelőtt meghaltak...

- Nos, a denevérek mindig a barlang leghátsó részén élnek, és az alattuk lévő köveken általában olyan foltokat lehet találni, amiknek a színe az alvadt vérre emlékeztet. No meg, hogy nehezen hozzáférhető helyre bújnak. Ezek a legbiztosabb jelek, hogy ezzel a fajjal van dolgunk.
- Egyéb információk, Doki?
- Azt hiszem, mindent elmondtam...

- Mekkora a kirepülő denevérek száma?
- Nem tudom, nem számoltam őket, de annyit mondhatok, hogy elsötétítik az eget kirajzáskor. A szó legszorosabb értelmében.
- Akkor beszéljünk a dolog üzleti oldaláról.
- Elvállalja az ügyet?
- Fogalmazzunk úgy, hogy felkeltette a kíváncsiságomat. Nos, jobb, ha tudja, hogy nem dolgozom olcsón. Mennyit tud nekem felajánlani? ...

„Okosabb, ha letűnök, mielőtt még Azgard teljesen összeomlik.” Már tudta mi a menekülés egyetlen útja, ám Antoniával a karjában nem lesz könnyű végrehajtani. Az ájult lányt a vállára vette, s futni kezdett. A falon úgy ugrott át, mintha nem is lett volna, s a vizesárok szélétől kétlépésnyire ért földet. Sajnos a landolás nem úgy sikerült, mint ahogy tervezte, mivel hármat bukfencezett, és Antoniát is el kellett engednie, mert nem akarta, hogy az új hadistennő a nyakát szegje. Így a lány...

Az óriások erre megrohamozták őket, és vad viadal bontakozott ki köztük. Antonia is keményen harcolt, és pár óriást a másvilágra küldött. Ám az egyikkel nem igazán tudott elbánni, és több súlyos sebet is beszerzett, ám a Teiwaz segítségével kitartott. Az óriás épp halálos csapást akart méri a lányra, aki leesett a lováról, mely Azgard fölött lebegett, mely már lángolt, s a nővérei holtteste is szanaszét hevert Azgadron. Az ifjú harcos hatalmas veszélyben volt, mivel körülötte a tűz, előtte...