Lüktet, dobban, sistereg a hang,
Nem állja útját se tenger, se fal.
Minden hang egy-egy érzés,
Minden dallam egy-egy kérdés.
Kérdésre néha jön a válasz,
Mikor útra kelünk a dalban.
Hallkan súgja, hogy csak én halljam,
Ordít szívemben, nekem ez a vígasz.
Kinek hallani kell, hallani fog,
Bár a süketeknek talán mégis jobb,
Hisz ha nem ismersz valamit, nem hiányzik,
Ki meghallja az igazságot, el is hárhozik.
Most a csend dala forrong a lelkemben,
Újra vak vagyok s így "boldog" lehetek.
A zene se küld már nekem jeleket,
Ennyi volt, elvesztem, talán örökre.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Szia, Zsófi, Anna vagyok segít...
2025-07-01 00:04
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások