A "" kifejezés eredménye:

Részem lettél, ahogyan
Az éjszakának a Hold.
Egy különös érzés,
Ami belém hatolt.

Egy gyönyörű álom,
Mi körülöttem lebeg.
Vele alszom el
És...

Reggel mikor felébredsz vidám vagy,
Később már kedved is alább hagy,
Mert hitted, hogy még van időd,
De már tudod, hogy nincs több...

Itt van már November,
Ősz Apó subája lassan tovasuhan.
Szürke felhők bandukolnak kelet fele,
Szép nyugodtan, komótosan...

Halálod hajnalán
Új életed korán
Felkel nem alszik tovább,
Ott hol menekül
Minden, mindenki elől,
Elbújik s kihül...

Már csak elhaló dallam vagy
Mi egykor lelkem húrján csendült.
Melynek hangja,
Mint lehullott szirmok sóhaja
Álmodó rétek felett repült...

Eljött a tél száguldozik a puha fehér hópihe,
Erdőt, mezőt, földet fehér hó fedi be.
Puhán óvja fagyos téltől veteményt a széltől...

- Két perc múlva éjfél. - mondta Kyly, amikor leállították a furgont a park előtt. Az eső már szakadt. Néhány órája kezdhetett rá.
Kiszálltak, és befelé indultak. Sötét volt, az utcalámpák fénye a park közepén lévő szökőkútnál világítottak a legfényesebben. Ott a találkozási pont. Útközben mindenki feszült volt, féltek, hogy egy oroszlánbarlangba sétáltak be, hogy ez az egész egy jól megtervezett csapda, ahonnan nincs kiút. Talán így is volt. A fiú már ott állt a hideg miatt üzemen...