November

Itt van már November,
Ősz Apó subája lassan tovasuhan.
Szürke felhők bandukolnak kelet fele,
Szép nyugodtan, komótosan.

Néhány kitartó, zöldes színű levél
Halkan suttogja a fákon:
Hamarosan itt a tél.
Majd szél sikolt és minden levél lepotyog.

Hisztis egy kisasszony a Szél,
Belekap a fákba, a bokrokba,
Mindenre mérges, ami még áll és ép.
Apja hagyja, tegyen mihez kedve szottyan.

A hajnalok is mások, mint eddig:
Hatkor is sötét van, késik a pirkadat.
Sa bíbor színt aranyra cserélik,
A Nap lassabban vánszorog föl a horizontra.

Hideg van, éjszaka gyakoriak a fagyok.
A meleg nyarat, pihenést,
Esők váltják fel, sa dolgos napok.
De a hideg véges, s újra lesz Napsütés.

XI.7.