Inopier(Tatyi) adatai

Szeretnék minden kedves alkotót/olvasót köszönteni! Sziasztok :)

Amiért egy újabb verziójú személyes oldalt kívántam csinálni az az, mert most értem arra a szintre, hogy a múlt árnyékai nem meghatározóak írásaim terén. Mondom inkább úgy: nem annyira...

Akik esetleg még nem ismernének azoknak bemutatkozok: Tatár Balázs vagyok, Miskolcon élem életecskémet, nyáron töltöm be 17.életévemet.
Majd' két éve írok "intenzíven", a tortenetek.hura írásaim egy kicsim részét töltöm csak fel, ugyanis sokakkal elléntétben én még mindig papíron írok (tudom: maradi vagyok, de nekem ez így sokkal jobb, utána csak kevés kerül szgépbe).
Amit fontos, hogy elmondjak az írásaimmal kapcsolatban az Lillának (bizonyos helyeken: Culpa) a kiléte: Lilla egy valódi barát volt, bár a szívet nem lehetett sohasem befolyásolni, így más érzéseket is tápláltam anno iránta. De az ember azért ember, mert hibákat képes elkövetni, ezt tettem én is, gyakorlatilag a múlt hibái következtében lettem olyan amilyen most vagyok: már nem csak romboló, hanem alkotó is.
Bár Lillával a történteket még mindig nem sikerült tisztáznom, de a két évnyi időszakot le tudtam zárni, magamban.

Amit még fontosnak tartok leírni az az, hogy a nevem mit is jelent (mármint nem a Tatyi, mert az csak egy "általános" iskolai becenév), hanem az Inopier. Illetve most már a változások következtében Inopier geen Volo.
Latinul van egy szó: inopia. Ez a hiányt jelenti, de amit én inopiának nevezek, az ettől több: inopia alatt olyan hiányt kell érteni amit az ember belülről táplál, nem hagyja, hogy eltünjön, hanem úgymond hajtja magát, hogy az inopiája el ne vesszen, hanem kínozva önmagát megmaradjon. Nincs szó benne önsajnálatról, csak annyi az egész, hogy belülről sanyargatja magát az ember, mert van egy hiány amit nem tud megoldani. Sajnos ez sokakkal így van, velem is. Én találtam rá ezt a szót, meghatározóvá lett nálam. A nevem újjonnan felvett második rész (geen volo (ejtsd: génvoló)) egy holland és egy másik latin szóból származik, gyakorlatilag, ha lefordítanánk ezt jelenthetné: a senki hiánya. De itt már másféle hiányról és másféle senkiről van szó: az ember egész életében keres valakit, akivel megtudja magát értetni. Én igazából azért írok, mert ezt a valakit keresem, akit talán már meg is találtam: ő a senkim: geenem, vagyis sajátmagam. Magammal tudom csak maximálisan megértetni magamat, de ha válalkozol arra, hogy megpróbálod azt ami nem biztos, hogy sikerül, mármint az, hogy megismerj az írásaimon keresztül akkor hajrá én szorítok :)

És mindenkinek (olvasóknak és alkotóknak egyaránt) kívánok minden szépet-jót:

Tatár Balázs, Inopier geen Volo, 2005. 03. 19.

hozzáfűzésül: Mostanában nem nagyon írogattam lírikus dolgokat, viszont a prózába fárasztóim segítségével beköszöntem, ezeket a szövegeket tipikusan felolvasásra szánom/szántam s itt ezeknek a begépelt változatát szeretném közre adni, bízom benne szatíráimat sikerül "megszokni", mert jelenleg ezek határozzák meg szűkebb irodalmamat :) a számozáson kérek mindenkit ne ütközzön ki, nem egyértelmű mi alapján megy, egyébként sincs minden számhoz fárasztó, van amelyikhez van, van amelyikhez nincs, hangulat függő, amiket feltöltöttem ma az oldalra azok már begépeltek, a többi még nincsen :( idővel... :)

Nah, még egyszer minden szépet-jót: Balázs, 2005.07.06.(Szerda) 20:15