A "" kifejezés eredménye:

Testednek ezt a kis darabját is megköszönném!
De Te! Drága Annám!
Nekem adtad magad testestül, lelkestül,
Pont úgy, ahogy én! ...

Mint i-ről a pont,
kenyérből a kovász,
néma vonatból
a kerékzakatolás,
mint ájből a hold,
hajnalból a pára,
kiszáradt meder
zugó folyamárja ...

Szerette ő a rajongókat, de kezdte unni, hogy szinte folyamatosan ugyanazzal a kérdésekkel árasztják el, mint pl. Van barátnőd? Adsz egy autógrammot? Annyira szeretlek, nem próbálhatnánk meg együtt? Egyszer betelt nála a pohár. Soulness nem volt valami türelmetlen ember, de ha valami, akkor az unalmas csicsergés hamar ki tudta hozni a sodrából...

- Tegnap este... találkoztam vele... láttam! - mondta borzadva.
- A férfit akit szerdán vettél észre az ablakból?
- Az nem férfi volt! - szólt rémülten.
- Mi? Mi történt? Mond már el!
- Láttam őt! Tőle kaptam ezt a pofont...
- Gondoltam, de ki volt az? - türelmetlenkedett.
- Amikor felidézem az arcát... elfog a rettegés.
- Miért? Megfenyegetett, hogy megöl? Ezt el kell mondani a szüleidnek és a rendőrökne...
- Hát nem érted? - vágott közbe....

Nehéz szívvel ajánlom ezt a versemet.... nem sikerült túl jól... egyszerűen csak a fájdalom lüktet bennem.....
...

CSodálom, hogy ez mind él
Ott, hol eddig semmi sem,
De magamtól már nem fél...

- De én körülnéztem, mégsem láttam, és nézd csak! - kicsit arrébb lépett, majd leguggolt- Itt eltűnik, a kerítés pedig több méterre van még, ekkorát nem tudott ugrani, ugye?
- Ekkorát? Hát... nem, szerintem sem. Mintha elrepült volna vagy...
- Vagy valaki felemelte és elvitte. Nézd! A nyomoktól egy méterre sincs, van egy másik lábnyom, de az túl nagy ahhoz, hogy állaté legyen.
- Ez nagyobb az én lábamnál is! Valaki itt járt tegnap? Biztos az új szomszéd, a Zoli. Bár neki...

Szeretném egy életen át kezed fogni...
Szeretném arcodat csókolni...
Szeretném gondolataimat füledbe súgni...
Szeretném bókjaimat arcodon látni...