"Szobám mélyén ültem csendesen,
Szemem fényét elnyelte a sötét,
Csak néztem előre mozdulatlanul, mereven,
S vártam hátha a kattogás véget ér.
Nyugodt óra vételen zaja,
Mely süvít fülebe minden áldott éjszaka!!
A sok álmatlan átvirrasztott, éj után
Megállhatna az idő, pihenhetne már...
Az egyik pillanatban már otthon ültem.
A másikban már kifelé repültem.
Szálltam fel az égbe, a végtelenbe.
Nem néztem le csak a szikrázó fénybe,
A fénybe, amely magával ragadott,
Hogy ne lássak mást csak a földvilágot,
Letépte éltető szárnyaim,
Bolyongásba, búba, mélybe tászított...
Zuhantam a felhőkön át a fény felé,
S már tudtam, hogy sohasem lehetek az övé...
(anonymus)
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-08-21
|
Merengő
Zuhogott az eső és fújt a szél. Gini a vörös, rövid hajú nő egy késel a kezében kiment az...
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
2025-07-20
|
Fantasy
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló idézetek
Hozzászólások