A "" kifejezés eredménye:

Szeretlek már évek óta, de minek,
Évek óta nem kellek én senkinek,
Mély szakadék, fájó döfés nekem a lét,
Én gyűlöletet kapok cserébe szerelemért...

Hiába erős hangom, alig pár sort tudtam végigénekelni. Hangom elhalkult, majd elcsuklott. Csalódottan ültem le a kemény priccsre. Ha bárki rámnézett volna, csupán egy megkeseredett, kiégett ember hajlott hátát, lehorgasztott fejét, gondtól csüggedt vállát látta volna csak. De senki nem nézett be a rácsokon, az énekhang is pillanatokon belül elhalt...

A vérmocskos újszülött elhallgat. Feléd fordul és azt súgja: "Keresd a számot." Nem látszik a falon a gondolata. Az arcuk néma sikoly. Köréd gyűlnek és figyelnek. Az oltárról a lány felkel. Az árnyék a szoba sarkában megmozdul. A jelek összeállnak...

A szívem legmélyén érzem,
Hogy nincs miért kétségek közt élnem
Hisz vannak akik szeretnek
És remél
Várjak-e avagy cselekedjek? ...

Megragad,szorít,fojtogat
Agyamba szaladgál a sok gondolat.
Egyre erősebben ölel, s kér,
Ne hagyjam el, mert ő oly nagyon fél,
S élete nélkülem semmit sem ér...

Egy szép napon úgy döntöttem megtanulok repülni.
Persze tudom én azt, hogy ez nem úgy megy, - mint ahogy jobbára semmi az életben – hogy csak elhatározom és kész. Azzal is tisztában vagyok, legyek akármilyen zsenge korú is, hogy a vállalkozás az életemre is veszélyes, nem, már nem vagyok olyan gyermek, hogy sérthetetlennek higgyem magam...

A mennyben járok,
körbevesznek jóbarátok.
Mindazok,kik magam vagyok,
mindaz, amit én akarok...

Egyedül - e szó az, mitől félek
S mitől próbállak távol tartani Téged.
Mert a magány, ha rossz, megöli az embert,
S lelked elhagyja a földi Tested...