Megfulladok

Megragad,szorít,fojtogat
Agyamba szaladgál a sok gondolat.
Egyre erősebben ölel, s kér,
Ne hagyjam el, mert ő oly nagyon fél,
S élete nélkülem semmit sem ér.
De én csak állok ésnézek rá bambán,
Hallgatom a kérő zokogó hangját.
Csak állok és érzem megfulladok.
Nem kapok levegőt,érzem reszketek,
S ellene semmit nem tehetek.
Hív,egyre hívogat:"menjek vele",
De késő, nincs szó, mert megragad keze,
Magáhot húz és karjával ölel,
Eljön a tűz, mely sose volt ennyire közel.
S parázslik egész létem,egész testem,
Örli, marcangolja egész testem.
menekülnék én, de nem tudok,
Mert út nincs, csak körbe-körbe futok,
Menekülnék, de mi a jó?
Mi az??Hogy nem kell hazug szó?
megfulladok,nem akarok senkivel játszani,
nem akarok soha senkinek ártani.
Félek,hogy nem tudok mást:csak bántani.
Nem vagyok más csak senki,
S innel el-el,el kell gyorsan menni.
De nem,vállalni fogom amit tettem
Nem menekülök,felvállalom amivé lettem.
Segítség.