A "" kifejezés eredménye:

Ha Mia nem szereti, akkor egyáltalán nincs is értelme semminek. Sem a G.O.D-nak, sem az ő életének. Levert, szomorú arccal felállt, és levetkőzött. Lesütötte a pillantását, és beült a kádba majd el is merült nyakig benne. Szeme előtt látta a lánnyal eltöltött boldog pillanatokat, beleértve az első együttlétet, és azt is mikor megtudták, hogy Mia gyereket vár...

Van két fabábum: Gioffro és Giofrida. Egyszerű, lélektelen marionettfigurák, arcukon torz mosoly. Semmi kidolgozottság, meglehetősen ügyetlen munka. Gyűlölöm őket...
Éjfélkor aztán táncra perdülnek...

Fények.
Halkan, majd egyre hangosabban ének,
Élet,
Köröskörül emberek, akik néznek...

Érzem, hogy minden percben,
minden sejtem, egész testem,
azt súgja: szeretem...

Most egy hajszál szabadult el, és suhan a széllel. Hosszan nézek utána, aranyszín csillogó, könnyed szál. Mint egy pókháló egyetlen szála, hosszan, simán, gondtalanul viteti magát a széllel. Nem jut messzire. Egy fa fekete csontvázágain akad fel. A szél hiába tépi, húzza, hívja magához, a száraz ág csontkeze tartóztatja. Örök walzert kénytelen járni a tébolyult széllel, soha meg nem nyugvón, ám fénye nem törik...

Szeretni valakit,
Aki nem szeret
Szeretni olyat,
Ki nem érdemli meg...

...De ahogy telnek ezek a szürke a napok,
Ugy halványulnak a gondolatok.
Egy csók mely többé már nem történik meg,
Csak az álmom maradt melyet senki nem törhet meg...

Ismét kifordult magából a világ,
Az ember néz, s semmitsem lát.
Egy-két élet mi kiválasztatott,
Takarítja mit az élet hagyott...

És bevillan és átjár akár a jeges szobalevegő, a kép a kocsiból, a délutáni, hogy milyen most ott, milyen ez az érzés minden nap. És hol a kutya ilyenkor.
Nem és nem, én ki nem kelek innen, biztos, hogy úgyse tudnék… félálombéli hülyeség…aludni tovább, nem emlékezni. Nem a hülye képre, nem, hanem semmire. Visszaakarom kapni a semmit...