A "" kifejezés eredménye:

Aznap a megbeszélés Bolygótan helyett volt. A második órára Gyógytant és Légiót tettek be.
Dia mikor bement társaival a tanterembe, Edila tanárnő szokásos modorával fogadta őket.
- Üdvözlöm önöket az év első óráján. Mivel úgy ítélem meg eddigi tudásukat, következő órán meg kell gyógyítaniuk saját sebeiket.
- De hát nem is sebesülünk meg! – csodálkozott Szarvas Tímea.
- Majd fognak – jelentette ki magabiztosan Edila. – Akadályversenyt fogok rendezni...

Meg kell nézzem ezt a helyet alaposan. Minden sziklát, minden árnyékos völgyet. Még jó, hogy nem nagy a bolygó. Pár óra alatt bejárható. „Tudod nálunk odahaza minden olyan kicsi”. S nekem ez a pár óra maradt. Meg kell találnom őt. A rózsát, amitől mosolyognak a csillagok...

Az asszony úgy rontott be a dolgozóba, mint egy eszelős, s amikor meglátta férjét a földön, azzá is vált. Sikoltozva borult térdre Walter mellett - akiről többé senki meg nem mondta, valóban ő volt-e, még Martha sem volt biztos benne - és tenyerével a padlót csapkodta ott, ahol egykor férje feje lehetett és nem az a temérdek csontszilánk, bőrdarab, agyvelő és vér, amit csak horror filmekben látni...

Különös dolog ez az élet. Mikor már azt hiszed, elfelejtettél valakit, és már nem érzel iránta semmit, se gyűlöletet, se szeretetet. Egyszerűen közömbös neked, felbukkan, és csak ekkor döbbensz rá, ez nem így van! Még mindig érzed, azt, amit fél éve éreztél. Az érzés ugyanaz...

Isten háta mögött roskadozva
tenyerembe temetem arcom,
fegyver nélkül szenvedem
kegyetlen lelki harcom.
Hitetlen ember, ki félni nem mer
s kit gyávasága oly messze...

Nem érzel engem,
Sebzel minden éjjel,
Összetéped szívem,
Darabjai eltűnnek a széllel.

Nem érzel engem,
S fáj minden pillanat,
Nem látod könnyem,

Elolvasom »