Letolt gatyával fekszem az ágyon
Könnyes szemekkel gondolok rád
Már az ingert is kiölted ebből a testből
És csak szokásból dőlök így néha le
Beteg lelkem önmagát tépi
De alvásba száműz a bánatom
Egy állomba ébredve, remegve sírok
Mert állomból ébredtem, ahol veled vagyok.
Ébredek megint, Újra az ágyon
Akárhogy nézzem ez már nem állom
Mosoly az arcomon, sehol egy könnycsepp
Csak magamon nevetek, milyen gyenge vagyok
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...