Regények - 53.oldal

– Amaz nyikkanni sem tudott, az öreg hanyatt lökte, celőke, vézna lábait a saját vállaira helyezte, és kitapintva vaginaszerű kloákáját felnyársalta bíborlándzsájára. A zöld emberke kéjesen nyögött, miközben katartikus, vulkánszerű kilövelléssel megtermékenyítette Józsibácsi.
– Jöhet a következő!–mondta, és sorra vette mind a hat űrhajóst. A zöld emberkék kielégülten fetrengtek és nyögtek a gyönyörtől. Hiszen elérték céljukat: megtermékenyültek.

Ahogy pattogtak le a slicgomjai, úgy vert, dobolt a vére dobhártyáin. Lekiáltott hát az alant munkálkodóknak. Hé, valamelyik, jöjjön már fel ide! Sambec mászott fel elsőre.Vitya, azonnal csókolni kezdte, ahol érte, és húzta le róla a klottgatyáját. Ötször hirigelte meg hátulról. De, a gerjedelme, csak egyre nőt, növekedett. Libidója az égig ért. Miután Sambecet kicsavarta, mint egy citromot, leküldte és Umbiért kiáltott. Umbit is lerendezte. Amint csillapodni kezdett a gerjedelme és lassan...

Rain Spencer Dawn az olyan lányok közé tartozik, akinek mindenki szeretne a barátja lenni. De úgy tűnik, a személyes vonzereje rengeteg problémát is okoz neki. Rengeteg fiú és lány epekedik utána, de ő, mélyen legbelül, tudja, hogy csak egy ember van, akivel boldog lehetne. A titokzatos lány, akiről már hosszú ideje álmodozik. És ekkor jön Charity, aki pont akkor érkezik az iskolába, amikor Rain legjobb barátja, Miranda, bevallja, hogy mit is érez iránta. Rain pedig rájön, ki is az a lány,...

– Nagy baj van cimborák: szarban van az ország. Üres a kincstár, megkéne tölteni!– Csak ennyi a baj! Az ördög csettintett egyet és máris ott állt az asztalon egy aranybolyú.– Csak kérnetek kell és okádja a pofájából a valutát.– mondta és a pénzügyminiszterre siklott tekintete. Az pedig a borjú elé lépett és egy milliárd Eurót kért tőle. A borjú eltátotta aranypofját és csakúgy hullottak belőle az eurók. A pénzügyminiszternek megköszönni sem maradt ideje. Az egyik kanördög az ölébe kapta,...

Józsibácsi aznap reggel is úgy kezdte a napot, mint máskor. Miután kidörgölte szemeiből a csipákat, nagyot ásított, kiköhögte magát, és egy kisbegre pájinkával kiöblítette a száját. Kitárta a gangra vivő rozzant konyhaajtót és a kapuhoz lépett. Megszokásból levizelte a kapufélfát, majd kivette a postás által a kapu és a kerítés közé dugott Népszabadságot és elindult a budi felé, könnyíteni magán. Szeretett ott elüldögélni. Általában jó félórát ücsörgött, mire elvégezte a nagydolgát. Ez...

Guszti, szokás szerint kinn üldögélt a házelőtti pletykapadon. odvas fogai között meggyfacsutoráját szíva,a a pad alatti árnyékban elnyúló kutya hasán tapodott. A kutya pedig szemeivel az orra körül dongó legyeket fürkészte. Néha száját kitátotta, fogait hirtelen összezárva el-elkapott egyet a pimasz incselkedők közül. Az idilli csendet hirtelen motorbőgés zaja verte fel. Hatalmas porfelleget maga után kavarva egy motorkerékpár száguldott el a ház előtt, melyet egy pap vezetett, mögötte...

Tizóra után pár perccel Ramóna nagyot ordított és hála a Mámi ösztökélésének a szalmába pottyantotta a kis fekete, göndör hajú leánykát. Megszületett Hajnalka. A Mámi felemelte a kis újszülöttet, és azonnal az anyja mellére fektette. Jó tíz percig hagyta, hogy ott feküdjék, majd amikor elkezdett szopni, akkor egy csomót kötött a köldökzsinórra és elharapta. Amikor a kislány jóllakva szuszogni kezdett, akkor Ramónát Aranyék gondjaira bízta. Azok megfürdették, és e priccsre fektették. Trézsi...

– Idefigyeljetek cigányok! Akartok-e a magatok uraként élni, vagy megmaradtok az állam kenyerén? Válasszatok! Én most egy soha vissza nem térő alkalmat kínálok fel nektek. Nos, had hallom, ki vele! –elsőre a Bábé szólalt meg. Lila ajkai közül megfontoltan jöttek elő a szavak.
– Margókám, mi rád, mint a család eszére tekintünk fel. Olyan vagy a cigányoknak mintha az anyánk lennél. Persze, hogy akarjuk az emberesedést! Ha csak egy kis remény is lenne, hogy kijussunk ebből a kegyelemkenyéren...

Gusztibá'szokása szerint kinn ücsörgött a ház előtti pletykapadon, elnyúlva heverő hű kutyájának a hasán tapodva. Szájában az elmaradhatatlan csibukot szíva a semmibe bámul. Az idilli csendet hirtelen motorzúgás hangja veri fel. Mintha harckocsik közelednének. Gondolkodásra nem sok ideje marad, mert máris a ház előtt állnak a hatalmas szállító teherautók. Hirtelen lónyerítés hangját hozza felé a szél. A megdöbbenéstől se köpni, se nyelni nem tud. Akkorát harap a meggyfapipaszár szopókájára,...

– Valami loboncos nőszemélyt nem láttál elviharzani a házad előtt? – faggatta tovább Kece. Az öreg arca elkomorodott és így válaszolt.
– Hát megmondom neked őszintén, hogy mintha az ördög öreganyja futott vóna el itt előttem, de csak egy pillanatra. Akkora burzsintja vót nekie a lábai között, hogy még a fűkasza is elakadna benne.– Gusztibátyám, de a feje? Az arcát csak látta keed’?– Látta a rosseb abban a nagy kavarodásban! Különben is a nagy lobonc' haja eltakarta a seggepartjáig....