Novellák - 36.oldal

A megtévesztés. Amikor a kívülállók elhiszik azt, amit sugallni akarunk magunkról. De milyenek vagyunk belül? Nos ezt csak mi tudjuk. Illetve azok akik akarjuk, hogy tudják. Mindannyian maszkot viselünk. Csak nem mindenki előtt ugyan azt

Máté maga a megtestesült professzionalizmus. Amit nem is csodálok, mert úgy néz ki mint egy félisten, és olyanok a kezei, mint egy hóhérnak. Csak annyira finomak, hogy alig fájjon. Ismeretségünk fél éve alatt számszerint három mosolyt/és vagy- nevetést sikerült belőle kicsikarnom, de mindegyik után elszégyelltem magam a gondolatra, hogy valószínű mindenki pontosan ugyanezt csinálja vele ittléte röpke fél-egy órája alatt.
Flörtöl.

Rachel munkájához nélkülözhetetlenek a partyk. És még kihagyni sem tudom...

Legvadabb álmaimban sem gondoltam volna, pláne nem a filmei nézése közben, hogy ő lesz a barátnőm. De mint tudjuk az élet a legjobb forgatókönyv író

Eszméletre térve a meleg ágyban, kőmereven s lüktető mirigyekkel, mily sugallat, szendergések milyen lehelete volt az első, az alfa, a rév, melyen a csaknem tudattalan álmodó átfolyt a féltudatos létezésbe?

Nem túl vidám és erotikát nem tartalmazó írás, így akik valami ilyesmit várnak, azoknak javaslom, ne olvassák tovább. :) Aki mégis rávetemedik, annak jó szórakozást! Véleményeket, kritikát szívesen fogadok. :)

Kifordult négy sarkából a világ, elveszettem, mi számomra az érték, megtettem, amit rég meg kellett volna, és odalettem

- Bence vagyok. Szólíts nyugodtan B-nek, vagy BB-nek ahogy tatszik.
- Hmmm. BB... Rendben. Amanda vagyok, de szólíts csak Amy-nak.
- És "Amy"... Miben lehetek szolgálatodra?
- Chat-en beszélgettél egy lánnyal...
- Stop, stop, stop! Ugye nem behajtó vagy?
- Nem, miért?
- ŐŐŐŐ. Nem érdekes. Mondd csak.
- Szóval beszéltél egy lánnyal, vagy ahogy így elnézlek inkább csak szédítetted...
- Erről honnan tudsz?
- A felhasználó...

Mesélj, öreg! – bátorítottam, bár szerintem bátorítás és bor nélkül is mesélt volna, látszott rajta, hogy szeret beszélni, de a regéit már az újszülött csecsemők is unják a faluban.
- Nos – törölte meg a száját és köpött egy nagyot illemtudóan - , a falu feletti hegyen lakott egy király, akinek minden gazdagsága megvolt, csak gyermeke nem. Aztán… - merengett el.
- Aztán lett? – rúgtam bele egyet, mert kezdtem türelmetlen lenni.
- Aztán sem. Csak lánya. De az öreg király...

Egy macskaszemű lány üldögélt egymagában a padon és egy kis sonkás szendvicset majszolt csöndesen.