Krimi történetek - 12.oldal

A tárgyalás majdnem teljesen menetrendszerűen zajlott. Paul elemében volt. Brillírozott a vádbeszéd alatt. Akár egy tehetséges színész nagymonológja közepén. Játszott a hangjával, egyszer suttogott, máskor szinte ordított. Gesztikulált, mutogatott, érvelt. Idézett a Bibliából, Hemingwaytől, Thomas Manntól. Hatásos előadás volt. Ha az ember végighallgatta, az az érzés kerítette hatalmába, hogy a vádlott csakis bűnös lehet, s valóban úgy tűnt, nem érdemelhet mást, mint villamosszéket,...

Rádióhír:
Eddig ismeretlen elkövetők lelőttek egy férfit ma 10 óra 7 perckor a Benjamin Parkban a szökőkút mellett. Mint kiderült az azonosítás során, a férfivel egy katonasági mesterlövész puska végzett és azonnal meghalt. Személyazonossága eddig tisztázatlan...

Valahol elsiklottam egy fontos dolog felett, ez az érzés kavargott bennem, de mi lehetett ez? Hát persze, az eredeti megbízóm. Ha tényleg a ládikát keresik, akkor a megbízóm valamit elhallgatott előlem, vagy ő küldte a gyilkosokat is? ...

1878-at írunk, és a felderítetlen gyilkosságok száma roppant magas. Miss Heltid három napja bérelt fel engem. Könnyű, rutin munkának látszott. Valaki leveleket küldözgetett neki, és azt kérte, hogy derítsem fel a levélíró kilétét. Én elvállaltam, de a levélíró nagyon profi volt, viszont sikerült használható nyomot is találnom...

- Tehát, Mr. Burton... a mi feladatunk az lenne, hogy előkerítsük a CD-t? -tudakoltam meg.
- Iiigen... persze vannak konkrét információim. Ugyanis egy magánnyomozót már ráalítottam az ügyre, de...
- De? - kérdezte Vicki.
- De ő eltűnt. Amiket megtudtam tőle: a rablók Kínába utaztak és azon belül is Kantonban szálltak meg. Egy kisebb szállodában laknak, ha jól értesültem Poucsu a neve...

Sötét Atlantisz Társaság, vajon mivel foglalkozhatnak? Ki kell derítenem, hogy milyen tevékenységet folytatnak, és ez összefüggésben van-e a gyilkosságokkal. Úgy éreztem nyomra akadtam, és némileg bizakodva néztem a jövőbe...

A csaposon és rajtam kívül öten voltak csak az asztalok körül. Isaacot nem láttam sehol. Kezdtem nyugtalankodni. Már a harmadik pohárnál tartottam, amikor nyílt az ajtó és belépett végre Isaac. Izmaim elernyedtek, a feszült várakozás után, és barátságosan intettem neki, hogy üljön le mellém. Miután ő is lehajtotta az első pohár Martiniját, elkezdtem vallatni:
- Sikerült követned? ...

El akartam kerülni, hogy meglásson, ezért óvatosan kicsavartam a folyosón a villanykörtét, és behúzódtam a lépcsőház legsötétebb sarkába, leültem az egyik lépcsőfokra. Vártam. Az idő ólomsúllyal nehezedett rám, a percek csigalassúsággal teltek...

- Majd én segítek – suttogta a fülembe, aztán éreztem, hogy a penge a bőrömbe fúródik. A fájdalom elviselhetetlenné vált. Sikítottam, mire elengedett, s ettől a földre buktam. A vér lassan folyni kezdett az oldalamon, fázni kezdtem, és alig láttam valamit. Hirtelen nagy fény támadt és egy hangszóró szólalt meg...

A lángvágós nem fogadta meg a tanácsot, hanem George felé lépett. Ez súlyos hibának bizonyult. Az éjjeliőr meghúzta a ravaszt. Az ellenfele kezére célzott, de amint tüzelni kezdett, a huligán ösztönösen oldalra ugrott. Szerencsétlenségére. A golyó, ami eredetileg a kezét találta volna el, így a lángvágóba csapódott, és a készülék ettől hatalmas döndüléssel felrobbant, leszakítva gazdája arcának a felét, és megégetve a további öt bűntárs mindegyikét...