Fantasy történetek - 27.oldal

— Nos, uraim, mi a helyzet?
— A helyzet teljesen világos — kezdte Pucong, majd így folytatta —, jövő héten elkezdjük a munkálatokat. Röviden vázolva. Az alapokat kijelöltük, betájoltuk. Óriás markológépeinkkel kimélyítjük a gépházak, és a mőbiusz generátor gépházának helységeit. A kitermelt homokkal, mészkőzúzalékkal, mésszel kizsaluzzuk a piramis kváderköveit. Anti gravitációval felépítjük a már elkészült gépház és erőmű fölé a piramist. Aztán elektrikusaink felhelyezik a piramis...

Derült égből, villámcsapásként landolt az észak afrikai sivatagban a huszonhét űrkompból álló inváziós flotta. A végtelen sivatagban nem fedezhették fel figyelő szemek őket, mert a homoktengeren kívül életnek nyoma sem látszott. A vezérkomp pallóként lehajló ajtaja kipattant és homokot ért. Az ajtónyílásban megjelent Kukulkánnal az élen a törzs. Pár bizonytalan lépés után felnéztek a csillagos égre és búcsút intettek a Teremtő Atyának: Itzamnának. Ezzel megkezdődött a hatalmas munka......

— Barátaim, közvetlen és közvetett munkatársaim! Óriási felelősség terhe nehezedik ránk. A Nagy Tervnek, melynek elvi alapjait tudósaink lefektették, gyakorlatban, a terepen, idegen környezeti viszonyok közt való kipróbálása, most még hazárdjátéknak tűnik. A mi dolgunk, az, hogy a Föld nevű bolygón az IQ-234-es gén manipulálásával megteremtsük a gondolkodó, alkotó, kommunikálni képes emberfajt. Elsőnek szólítom a projektvezető főmestert, Zanza Mukli professzort! A tiéd a pálya szeretett,...

Ez a tökéletes, gyönyörű lény, ki életét Alvengaréval kötötte egybe, hogy örökké együtt legyenek, meghalt. Arcát és testét sebek borítják, haja megégett, testét az eső mossa. Nyitva a szeme. Tekintete még most is drágakőként csillog. Észak felé néz, mintha csak kedvesét kutatná, várja, hogy visszatérjen, és rendbehozza azt, amit nem lehet rendbehozni sohasem...

Az öreg kétségbeesésében bucskázott egyet a fején és úgy eltűnt előlük, mint a kámfor. A kocsmatöltelékek egyre csak meresztgették a szemeiket, mint borjú az újkapura. Az ördög pedig mintha a földből nőt volna ki ott állt előttük. Meghajolt, és a kezében tartott aranytojást tojó tyúkocskát az asztal közepére állítva, így szólt hozzájuk.
– Kérésetek parancs. Elvittem a Józsi bácsit. Mi legyen a kendermagossal?
Egyszerre éktelen hangzavar keletkezett, és mindenki magának követelte...

– Küldetésben járunk. Egyenesen Lucifer küldött bennünket a magyarok megsegítésére.
– De, mért éppen hozzánk? Nincs nekünk elég bajunk ezzel a madárinfolenzával? Mindjárt itt vannak a Köjálosok, azt fertőtlenítenek, dobálják be a baromfiáinkat a kukásautóba, azt égetik is el őket egy füst alatt!
– Ha jönnek, itt lesznek. Semmit se féljen öregapám! Olyan hatalommal ruházom én fel magát, hogy csak egyet kell bucskáznia a fején és máris maga mellett termünk. Mindent kérhet, megtesszük...

1. iu. 1908. Június 3o-át írtunk, amikor az ominózus, a világ és a huszadik század sorsát megrengető eseménysorozat első fázisa bekövetkezett. A szibériai Tunguzka körzetében óriási vihar következtében egy iszonyú robbanás történt, melynek a robaja, lángja, füstje még 3o km-re is elért. A kietlen vidéken mindennaposak voltak a viharok, természeti jelenségek. Ez azonban más volt...

Az első találkozásunk tizenhárom éves koromban történt, épp egy vadászaton voltam, mikor egy négy fős vámpírcsoport érkezett Afgetsbe és vadászni kezdtek. Három nő és egy férfi, aki a vezetőjük volt és még ki tudja micsodájuk, hiszen éveken keresztül három nővel vándorolni eléggé uncsi lehetne, ha csak beszélgettek volna.
Én megöltem őket, de az egyiküket nem voltam képes. Nem azért, mert erősebb volt, hanem mert valami furcsa erő sugárzott belőle...

Tudjátok, hogy kell vámpírt ölni? Szerintem nem. Nekem viszont tudni kell, ha életben akarok maradni. A Főszabály egy karó a szívbe, bár ez nem mindig van így. Majd később elmagyarázom, hogy miért nem, vagy mindig jól jön, ha van nálad tűz, vagy olyan erőd van. Elfelejtettem mondani, hogy a vámpírvadászoknak mindig van három erejük. Nekem a telekinézis (az elmémmel tárgyakat mozgatok), pajzsot tudok emelni bárhová, és bármit fel tudok robbantani...

- Mit keres itt egy félvér a késői órákon?
- Ki vagy te? Ha megmondod, akkor én is megmondom.
- Miért is érdekelne engem a te dolgaid?
- Mert az előbb kérdezted, hogy mit keresek itt.
- Mi vagy te, talán egy ismétlő papagáj? Na akkor mond el ki, vagy és mit keresel itt.