Egyéb történetek - 77.oldal

Néha nem is tudja miért vannak 7 év után is együtt. A megszokott szeretkezések mára már sablonossá váltak, a jó csengő „szeretlek” mögött már nincs semmi mondanivaló. Az ismerősök, barátok, a család azt hiszik róluk, hogy ők az „Álompár” és már csak az esküvői meghívóra várnak. Pedig ha csak egy kicsit is figyelnének, észrevehetnék, hogy az édes összebújások, véletlen egymásra pillantások, bájos mosolyok mögött két unalmas alak van, akik már nem szenvedéllyel szeretik egymást, csak megszokásból......

A boldogító igen óta öt év telt el. Még jobban szerették egymást, mert az idő összekovácsolta őket. Életük tele volt szenvedéllyel, szerelemmel és izgalommal. Utaztak, világot láttak, terjeszkedtek. Ahogy az idő telt, a nőnek hiányzott valami, amit a pénzükkel nem tudott megvenni. A gyermekáldás elmaradt, hiába próbálkoztak...

2057. Káosz uralkodik a világban. 2027-ben kitört a III. világháború, amit, 2057-ben időlegesen befejeztek. A két nagyhatalom Amerika és Oroszország, harmadszorra is nekiesett egymásnak. Senki nincs biztonságban. Ez már sokkal fejlettem technikákkal rendelkező háború volt, mint az előző kettő. Itt már nem két hadsereg küzdött egymással, hanem a technika. Szinte percenként repült mindenfelé atom- és neutronbomba...

Amy ezen csak mosolyogni tudott. Széles vigyorral az arcán hallgatta barátnője dühkitörését. Lizzy hamar észrevette reakcióját.
- Most meg mi van? - kérdezte felháborodottan.
- Azt lehet, hogy nem tudom, hogy neki milyen érzései vannak, de tudom, hogy neked milyenek. Te totálisan belezúgtál. - állapította meg.
- Erre már én is rájöttem. Nem értem, hogy mi célod volt, hogy lehord őt.
- Egyszerű. Most már azt is tudom, hogy Jack számára sem vagy közömbös, mert biztos,...

Ekkor megfogta a kezem és mentünk még pár méter, majd a hátam mögé állt és kiszabadított a jó illatú sál rabságából. Ahogy kinyitottam a szemem, egy lakótelepi lakás nappalijában találtam magam. A lakás üres volt, nem volt benne az égvilágon semmi, csak egy francia ágy matraca a földön, az erkélyre nyíló ablakon, pedig egy földig érő fehér függöny, amit lágyan fújdogált a szél. És ez még nem minden… az lakás minden pontján, a padló tele volt szórva rózsaszirmokkal, és egy négyzetcentiméternyi...

„Régebben a lányok tisztábbak voltak. Csak sötétben fogtunk hozzá, csak az úttól távol, sokszor. Széna, szalma, fáradt érintések a munka után. Sokan úgy maradtak. Mit tehettünk volna? Egyszerű, kemény világ volt. Én mondom, ez már elveszett. Patkány rág most, csont-kísértete dagonyáz vakon vegyszersárban - ”

ölelésébe. Egy csók mindig többet követel, és bár nagyon jól tudom, hogy ez a félig francia, félig spanyol vérű srác milyen szerető hírében áll, elővigyázatlanul belemegyek a játékba. Észrevétlenül surran le a pulcsim cipzárja, ugyanígy, szinte titokban kúszik fel Serge keze a pólóm alatt. Minden izma valóság. Végigsimítom, - cirógatom mindet, legtöbbjét végig is csókolom mohón és elszántan...

- Lizzy! Lizzy! – rázta meg a kezét Amy, barátnője bamba ábrázata előtt.
- Ö… igen? – gyorsan visszatért a Földre Lizzy.
- Igazán figyelhetnél. A végén még észreveszi Jack, hogy ennyire bámulod és lehet, hogy elijeszted.
- De annyira jó nézni. – megint kezdett Jack felé pillantgatni.
- Hát akkor ne legyen. Különben, ha kiszúr a tanár, akkor mehetsz a táblához, és akkor végleg leégsz Jack előtt és úgy fog innentől kezdve kezelni, mint egy beszédes kis libát, aki...

- Figyeljetek, nem tudok elmenni a mai próbára. – zökkentett ki mindenkit a jó kedvéből Jakson.
- Mi?! – kiáltották egyszerre.
- Bocsi, de tanulnom kell. Nem sokára elkezdődnek az év végi vizsgák és nem állok valami jól. – magyarázkodott.
- Még csak április van. Nem érne rá egy kicsit később a tanulás? – kérdezte Lizzy
- Sajnos nem. Nagyon nem tudok semmit. – mondta leverten.
- De szombaton lesz a fellépésünk! Ráadásul még verseny is lesz! – háborodott fel...

Egész nyáron nem találkoztak. Lizi minden este arra gondolt, amit Szabolcs mondott annak idején, mikor utoljára találkoztak: „Attól, hogy elmegyek, ugyanúgy szeretni foglak és minden nap találkozunk. Semmi nem fog változni csak annyi, hogy a suliban nem futunk össze.” Ebben nem volt igaza! Nem számolt azzal, hogy a távolság nőni fog, és már nem bírja kapcsolatuk...