Tévedés

A nő szíve nagyot dobbant. „Hát eljött…”- gondolta magában. A férfi lassan, nagyon lassan közeledett... Majd integetni kezdett. A nő megijedt. Rájött: hiba volt találkára hívnia a férfit. A nőt megrohanták az emlékek. A frissen vágott fű illata, a csillagok kivételes ragyogása, a szél dala, a férfi vörösbor-ízű csókja, és minden, ami az első randevújukon történt. A meglepő kézkérés, és a –nő szerint- magától értetődő kikosarazás.
„Örök szerelem? Csodás egymásra találás?” - kérdezte akkor nevetve. Ő inkább a kalandot látta a férfiben. A csodában. Mert mást nem tudott rá mondani. Mézszínű örökkócos haj, magas homlok, finoman ívelő hangsúlyos szemöldök, hosszú szempillák, és azok a szemek! Mintha a végtelenbe tekintett volna, bölcsesség és szeretet sugárzott belőlük. A kisfiús mosolya, és a férfias arcéle tökéletesen kiegészítették egymást… Akkor még nem tudta milyen valójában a férfi. Sejtette, hogy számára egy főnyeremény. Nem tökéletes, hanem főnyeremény. A férfi utálta a koszt, de a takarítást is. Nem szerette a fertőtlenítő szagát, és ha valamitől belelkesült, nem lehetett leállítani. És a nőnek épp egy ilyenre volt szüksége.

Azután az éjszaka után megbeszélték, hogy barátok maradnak. Sokszor és sokáig beszéltek telefonon, olykor fél napokat is átbeszéltek. Majd a nő talált valakit, akit nem kalandnak vélt. Egy macho-t. A macho két méter magas volt, élete javarészét a konditermekben töltötte, hogy tökéletesek legyenek izmai. Művelt volt, ám ezt szégyellte edzőtársai előtt, akik miatt egyébként is egy „sajátos modorra” tett szert. Ha otthon volt, meccseket nézett, gyorskaját és tesztoszterontablettákat zabált két pofára. A férfi ezután nem hívta többé a nőt, mert a nő akaratgyengévé és függővé vált. A macho-t akarta. Férjnek. Ám végül a macho továbbállt egy fiatalabb, modellebb, butább nő kedvéért. A nő kiborult. Rászokott a dohányzásra, noha tudta, a férfivel megbeszélték, hogy soha nem lesznek a cigaretta rabjai.

Aztán egy napon gondolt egyet, és találkozóra hívta a férfit. Ezért készült ma egész nap, ezért vett egy új ruhát, ami kiemelte a szép lábait, hisz tudta, a férfi odáig volt értük. Nem gyújtott rá, pedig majd megőrült a napi adagja nélkül, hatszor mosott fogat óránként csak azért, hogy ne érződjék rajta a cigarettaszag. Fodrásznál, kozmetikusnál, manikűrösnél volt. Készen állt arra, hogy újra meghódítsa a férfit. Fél órával a megbeszélt idő előtt már kint ült a „régi helyen” a kávéház teraszán a sarokasztalnál.

És most itt jön a férfi. „Csodálatos, mint mindig” - futott át a nő agyán. Vajon megfelelek én neki? A férfi kedvesen integetett. Megijedt. Rájött, hiba volt ez a találkozó. A férfi kezén a júliusi nap vakító fényénél megcsillant egy karikagyűrű.