Virág voltam egy tarka mezőn
Illatával borított a tavasz
És zsenge hajladozó testem
Érintésed alatt gyönyört fakaszt
Gyümölcs voltam a fán
A zsongó nyár érlelt édesre
És lédús csókom ízét
Ajkad mohón ízlelte
Szőlő voltam finom lankás domboldalon
Az ősz halovány fénye vetült rám
És őszülő hajam tincseire
Ujjaid fűztem karó gyanánt.
A hófödte csúcsok között voltam
A tél pirosra marta arcomat
És ölelésed védett a fagytól
Féltőn óvtad alakomat.
Nyugalmasan borultunk a világra
Mi csendben ülő néma vándorok
Így múlt velünk az idő, az évszakok.
És szerelmünk Végtelenné változott.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?