Virág voltam egy tarka mezőn
Illatával borított a tavasz
És zsenge hajladozó testem
Érintésed alatt gyönyört fakaszt
Gyümölcs voltam a fán
A zsongó nyár érlelt édesre
És lédús csókom ízét
Ajkad mohón ízlelte
Szőlő voltam finom lankás domboldalon
Az ősz halovány fénye vetült rám
És őszülő hajam tincseire
Ujjaid fűztem karó gyanánt.
A hófödte csúcsok között voltam
A tél pirosra marta arcomat
És ölelésed védett a fagytól
Féltőn óvtad alakomat.
Nyugalmasan borultunk a világra
Mi csendben ülő néma vándorok
Így múlt velünk az idő, az évszakok.
És szerelmünk Végtelenné változott.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások