Virág voltam egy tarka mezőn
Illatával borított a tavasz
És zsenge hajladozó testem
Érintésed alatt gyönyört fakaszt
Gyümölcs voltam a fán
A zsongó nyár érlelt édesre
És lédús csókom ízét
Ajkad mohón ízlelte
Szőlő voltam finom lankás domboldalon
Az ősz halovány fénye vetült rám
És őszülő hajam tincseire
Ujjaid fűztem karó gyanánt.
A hófödte csúcsok között voltam
A tél pirosra marta arcomat
És ölelésed védett a fagytól
Féltőn óvtad alakomat.
Nyugalmasan borultunk a világra
Mi csendben ülő néma vándorok
Így múlt velünk az idő, az évszakok.
És szerelmünk Végtelenné változott.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?