Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
Friss hozzászólások
golyó56: Jó az a könyves doboz...
2025-12-06 15:13
Vincami Nor: Ó, egy visszatérő rajongó!
2025-12-04 21:36
Lavinia: Ez nagyon jó volt, Kis Meténg....
2025-12-01 21:03
wakegér: Már féltem hogy nem kúrja meg...
2025-12-01 17:03
HentaiG: Nagyon jó történet lett. Tetsz...
2025-11-29 18:21
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Átölel a magány...

Olyan néma a csend, csak kavics csikordul,
Mint a könny útja, mi szememből kicsordul.
November közepén, hűvösebb már a szél,
A kopasz faágaknak, szerelemről mesél.

A sétányra – óvón - avar szőnyeg borul.
Csupasz fák törzséről vörös árnyék csordul.
A reggeli napsütés, már nem hoz meleget,
Csak elűzni próbálja a fagyos felleget.

Bús szellő tévelyeg a park padjai között,
Ott, hol nyáron még a szerelem röpködött.
Elvétett madárdal töri meg a csendet,
Hol nem rég még vidám madár ének zengett.

A park fái közt köd húzza meg magát,
Fázósan simul testemhez a kabát.
De hiába keres, nem talál meleget.
Te oltottad ki a bennem égő tüzet.

Körülnézek keresve a padot, hol szerettél,
De rajta most, csak a fagyos dér üldögél.
Hozzám lép a magány szorosan átölel.
A közelgő tél ajkamra hideg csókot lehel.
Hasonló versek
2860
Álomvilág álomkép
Álmodni álomszép.
Álmodd az álmaidat,
Álmodd meg vágyaidat!
2985
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.

Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

Inopier(Tatyi) ·
Köszönöm, hogy megörvendeztettél ezzel az írásoddal, mely bár önmagából is a magányt sugalja, mégis a reménynek ad erőt, és ezzel megmondja, hogy nincs vége semminek. Nos, én ennyit tudtam a költői képsorok közül kivenni, boldoggá tennél, ha leírnád, mik is fogalmazódtak meg benned a gondolatok mezején eme írásod megalkotásakor. Előre is köszönöm, azt is:

Inopier
ladyJ ·
Köszönöm az olvasást és a hozzá(m)szólást. Örömöd az én örömöm is. Nos, azt hiszem, ha egy vers mögötti gondolatokat, érzéseket le kell írni, mint egy útmutatóval szolgálni a vershez, akkor az a vers nem jól van megírva.
A vers egy szerűen csak arról szól, egy novemberi kora reggelen egy lány könnyekkel a szemében sétál egy parkba, egy padhoz, ahol a nyáron volt Kedvesével üldögélt. Ahogy a pakban elhalt a madárdal, úgy halt el szívében is a szerelem. Ahogy a téli nap sem ad meleget, épp úgy őt sem hatja át a szerelem forrósága, hisz csalódott a szerelemben, a szerelmében és csak a magány vár rá, és a hideg tél.
Ezek a gondolatok ihlették a verset.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: