Warhammer 40 000 - A kezdet

Történetem egy rövid összefoglalója annak, hogy hogyan alakult a Warhammer 40 000 Univerzum törénete. Az ötletet Ian Watson regényeiből, illetve az Index Astartes c. kiadványból merítettem.

Egyszer, a kezdetek kezdetén, a hipertér örvénylő áramlatai a felszínre bocsátottak egy törékeny univerzumot, mely annak tajtékzó habjain viselte az idő múlását. Ezen univerzumot mi, a benne élők, valóságnak nevezzük. Egy Föld nevű valós világon kialakult az élet, majd megjelentek a bolygón az emberek, és benépesítették azt. A szükséges technikai fejlődés lezajlása után az emberi faj útnak indult a csillagok világába. Sok idő elteltével az emberek világok milliárdjain éltek.

A Birodalom felfoghatatlanul nagy mivolta miatt, az uralkodók felállítottak egy emberfeletti hadsereget, mely rendet és békét tartott az ismert univerzumban. A katonák, kiket űrgárdistáknak neveztek, egyenként 10 ember erejével bírtak és félelmetes fegyverekkel szerelték fel őket. Ők is emberek voltak valaha, mielőtt az Adeptus Astartes kibersebészei számtalan beültetést végeztek rajtuk, míg végül az emberi galaxis védelmezőivé váltak. Kezdetben egyetlen vezető irányítása alá tartozott a maroknyi, ám mégis felmérhetetlen erővel bíró űrgárdista.

Ám az emberek nem tudták, hogy a hipertér urai, a démonok, mindennél jobb gyűlölték a valós világot, és a nagy démon urak (Slaneesh -kéj, Tzeentch - változás) elhatározták, hogy megsemmisítik és káoszba taszítják a Birodalmat.
A 30. évezredben a Császár (kinek nevére már a történelemkönyvek sem tesznek utalást) seregeinek irányítóját, Hóruszt, a hatalmába kerítették a káoszdémonok. Az emberek saját seregével csaptak le a Birodalomra, mivel fizikailag képtelenek testet ölteni a valós univerzumban, hogy káoszba taszítsák a valóságot. A megszállott Hórusz a Birodalmi seregek élén támadást indított a Császár földi palotája ellen, hogy elsőként az uralkodótól szabaduljanak meg. Viszont a Föld nem volt védtelen. Rogal Dorn, a Császári Öklök alapítója, azaz Primarchája, és csatatestvérei szembeszálltak Hórusz őrült rohamával. Véres és kegyetlen küzdelem után a Császár maga küzdött meg a lázadó Hórusszal. A csata Hórusz életébe került, viszont óriási csapást szenvedett az emberiség is. A Császár teste életképtelenné vált. Mivel az uralkodó a legerősebb pszi képességet birtokolta az emberek között, a halála az emberiség pusztulását eredményezte volna. Ezért tudatát egy arany trónprotézisbe zárták, ahol testetlenül és könyörtelenül uralkodik immáron 10 000 éve. A Császári Öklök hőseinek emlékére létrehozták a Föld Tróntermében az Aranytrónus előtt a Dicsőség Oszlopait, melyek az elesett Öklök páncéljaiból és csontjaiból készültek, hogy hirdessék a Hórusz-lázadás leverésének diadalát.

OHogy a hasonló lázadás lehetőségét elkerüljék, a hadvezetést megreformálták. Többé nem kerülhetett a teljes Űrgárdista Sereg irányítása egyetlen kézbe, ezért az addig egyetlen sereget képző haderőt felszabdalták Űrgárdista Káptalanokra. Minden Káptalan egyedi jegyekkel rendelkezett, és egységeikbe az alapítójuk, vagyis Primarchájuk, génjeit ültették bele. A Birodalmat részekre osztották, ezekre kihelyeztek egy-egy Káptalant, hogy tűzzel-vassal őrizzék a békét.

Az űrutazás is jelentős változásokon ment keresztül. A Császár, habár fizikailag halott volt, szellemének kivetülése megjelent a hipertérben, melyet a hipertéri navigátorok egyfajta világítótoronyként használtak a tájékozódásban. Ez a fénysugár az Astronomican nevet kapta.
Egyes emberekben ébredezni kezdtek a pszichikai képességek, így potenciális célpontot jelentettek a káoszlényeknek. Ezeket a személyeket felkutatták és képességük állapotának előrehaladottságától függően kivégezték, vagy felhasználták őket. Fekete gyűjtőhajók fiatal pszik ezreit szállították a Földre. Félelmük mégjobban fókuszálta képességeiket, ezért a Föld körül szinte visszahangzott a sikolyoktól a galaxis. Egyesekből inkvizítort, másokból pszi könyvtárost, megint másokból asztropatát képeztek. Voltak, akiket egyszerűen feláldoztak, hogy táplálják a protézisbe zárt Császár lelkét. Számtalan pszi örömmel ment a halálba, hogy lelke a Császár erőforrása legyen, hogy továbbra is fel tudja tartóztatni a káosz rohamait a világegyetemtől. És a Császár minden egyes áldozatát megkönnyezte mérhetetlen fájdalmában....

Jelenleg is dúl a háború. Bolygókat perzselnek fel, tesznek lakhatatlanná. Az űrgárdisták minden erejükkel próbálják megfékezni az immatérium betőréseit, a minden életet önmagukba olvasztó tyranidák portyázásait, az orkok pusztítását, az eldák színjátékait.
És ki tudja mi rejtőzik még a galaxis sötét légüres terében...