Rettegés

1642. Dél-Franciaország, Provence tartománya

A nap lassan alábukott a távoli horizonton. A 17 éves Marie tudta, hogy néhány percen belül teljes sötétségben lesz. Szorongva nézte a nap utolsó sugarait, s arra gondolt, csak ezen legyen túl, és soha többé nem merészkedik ki az erdőbe. Szidta magát, amiért egy buta, elveszített fogadás miatt ilyen helyzetbe hozta magát. De nem akart gyávának mutatkozni a barátai előtt sem.

A vesztesnek be kellett hatolni a faluvégi rengetegbe, melyről félelmetes történetek kaptak szárnyra az elmúlt években. Rejtélyes eltűnésekről, megmagyarázhatatlan esetekről, melyek mind itt történtek. A fiatalok fantáziáját és kíváncsiságát természetesen rögtön megmozgatta, és amolyan bátorsági próbának számított a titokzatos erdő felderítése.

Azt is beszélik, hogy áll valahol az erdőben egy kunyhó, mely elátkozott, akárcsak maga az erdő. Nem tudni, ki és mikor építette.. Egész pontosan ide kellett Marie-nak elmennie, s bizonyítéknak, hogy ott járt, valamit elhoznia. Ő maga nem hitt el minden történetet, de most, hogy egyedül maradt, a bátorsága is kezdett alábbhagyni. A fák közé sűrű köd telepedett, mely akadályozta a tájékozódásban is. Azonban nem a sötétség miatt lett egyre nyugtalanabb, hanem attól a némaságtól, ami hirtelen körülvette. Hiába hallgatózott, nem jött semmi nesz még távolról sem. Mintha aznap este az állatok is mind elbújtak volna valaki vagy valami elől. A lány ennek ellenére nem állt meg, mert tudta, hogyha most megfutamodik, egész életére szégyenben marad, és már előre hallotta a gúnyos megjegyzéseket is.

Egyre beljebb és beljebb hatolt, mígnem a sűrű köd lassan oszlani kezdett, és a fák is ritkultak.
Egész végig képtelen volt szabadulni a gondolattól, hogy valaki mögötte áll és követi. Nem mert hátra fordulni. Előtte alig 100 méterre egy elhanyagolt, sötét deszkákból épült faház sziluettje emelkedett ki. Marie minden erejével azon győzködte magát, hogy csak egy régi vadászkunyhó, s próbálta elhessegetni magától a baljós gondolatokat. De egyre csak a rémséges történetek jutottak eszébe, amiket már egész kislányként is hallott. A saját szívverését is hallotta, miközben visszatartotta lélegzetét. Ösztönösen érezte a házból áradó gonoszságot, miközben valami félelmetes, hihetetlen erő vonzotta oda.

Elindult az ajtóbejárathoz, s úgy érezte, mintha a teste és az akarata szétváltak volna. Maga a ház akarta, hogy bemenjen oda! Tenyerét a korhadt faajtóhoz érintette, mire az nyikorogva kinyílt. Olyan érzése lett, mintha már várták volna, de gyorsan elhessegette. Odabent félhomály és dohos, fojtogató levegő fogadta, amitől a rosszullét környékezte. Hagyta, hogy szeme hozzászokjon a sötétséghez, majd megpróbálta feltérképezni a viszonylag szűk helyiséget. A berendezés mindössze egy porlepte asztalból, s előtte félig-meddig törött székekből állt. Marie a lehető leggyorsabban szerette volna elhagyni ezt a gonosz helyet és kétségbeesetten járt a szeme, hogy mit is vihetne el innen.

Ekkor vette észre a jobb sarokban álló régimódi spanyolfalat. Nem tudta, hogy csak a képzelete játszik vele, vagy tényleg hallott valami egész halk motozást onnan. Érezte talpa alatt a padló reccsenését, miközben járt. Rájött, hogy nem hallucinált: valami tényleg van a függöny mögött. Azt gondolta magában, biztos valami elbújt rágcsáló lesz, s utána ő is csak nevetni fog önmagán. Szívét mégis mintha jeges kéz markolta volna. Remegő kezét kinyújtva tapogatózott, mígnem megmarkolta a függöny szélét, majd lassan beszívta a levegőt, s egy mozdulattal elrántotta. Ekkor a lány félelmei hirtelen mind elpárologtak. Marie szája széle lassan mosolyra húzódott, miközben szeme végig egy bizonyos pontra szegeződött. Akármi volt is ott, ő soha többé nem rettegett...

Dél-Franciaország, Marseille, 2 nappal később

Egy helybéli ismeretlen női holttestre bukkan egy füves árokban. Miután ekkorra már sokan keresték, hamarosan kiderül, hogy a kis Marie Courbet volt az. Ruhája szétszaggatva, testén bántalmazás sőt, kínzás nyomai. Legmegdöbbentőbb azonban a jobb keze, melyet teljes mértékben megcsonkítottak. Mind az öt ujját levágták, a hatóságok számára egyelőre ismeretlen eszközzel. Az eset híre bejárta egész Franciaországot, de a tettest sosem fogták el. Soha nem derült ki, mi is történt valójában a Provence-i erdőben..