nekem ő kell?!

Még gondolkodom kicsit mielőtt belekezdenék................
Nem könnyű az ilyet csak úgy egyszerűen leírni..Fáj...Még ha az én hibám akkor is.Nem tudok dönteni.Útálok dönteni... Nem bírom ha rajtam múlnak a dolgok.Talán még kicsit felelőtlennek érzem magam.. Lehet ez igy nem természetes de ilyen vagyok. Vajon mit szólna anyu ha megtudná??Nem kell egyből rosszra gondolni. A boldogságom a téma. Mint mindig. Lassan beleőrülök...Ez nem mehet igy tovább. Túl sokat szenvedtem.Elrontottam....vagyis erontottuk..Az illetőt nem nevezen nevén. De ketten voltunk..és azt hiszem még mindig igazat mond. Miért van az hogy ennyi hazugság után hiszek benne? Túl sokat adott nekem...Összetartoztunk...Nem volt senki és semmi fontosabb...Azt mondta EGYÜTT!!!! ...együtt legyőzünk mindenkit...Miénk az egész világ...Rég volt....Jó volt....Most más van...Nem az én hibám...Együtt rontottuk el...Késő visszafordítani...Már nem lennénk olyan boldogok mint akkor..Most más van jó de még sem olyan mint ő...Őt nem lehet pótolni. Valami olyasmit adott amit azelőtt még senki...Szerelmet barátságot..szeretetet .hazugságot..bánatot..De így volt jó...A legjobb....Most más van...Megőrülök érte is.. Még minden szép és jó..még hiszek a mesékben...A rózsaszin fellegekben járok...De olyan sosem lesz mint akkor...Azzal a bizonyossal...Nekem ő kell?? ..Nem tudom...Nem tudok dönteni...Ez leírhatatlan érzés...Fáj...éget...szúr...Nekem ő kell!!!! AZ a bizonyos....hisz ő az életem...