Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő egykedvűen félrelökte a púdert, majd ivott egy pohár sört.
– Szép vagy. – mondta az ovális alakú tükör.
A vörös, rövid hajú 30 éves nő, nem válaszolt.
Az ajtó csapódott ki, és Valkoci a fekete rövid hajú, 25 éves fiatal nő jelent meg.
– Gini, ostromolják a várat.
– Kik?
– Törpék, óriások, koboldok, a mesék szereplői.
– Eger várát meg kell védeni. – válaszolt Gini és töltött magának még egy pohár sört. – Bélát láttad? – kérdezte.
– Aha, nem rég kért tőlem egy papír zsebkendőt. Visszatérve az ostromra, az asszonyok már javában főzik a kátrányt, és próbálják leönteni a létrákon megjelenő szörnyeket.
Gini megigazította a világoskék színű blúzát és Valkocihoz lépett. Az ajkaik rögtön megtalálták egymást.
– Egy szörny van az ablakban. – mondta a falitükör.
Valkoci egy széket dobott az ablak irányába, a szörny eltűnt.
– Siessünk, az asszonyok már nem sokáig bírják tartani a várat.
– Kár, hogy csak egy férfi van a várban. – jegyezte meg Gini.
– A titkos alagúton ki kellene jutni, és szólni kellene az Északi zsoldoshadseregnek, hogy segítsenek.
– Túl drágák, a múltkor is zsebre raktak egy rakás aranytallért, pedig csak az almát kellett leszedni a hátsó kertben.
– Akkor mitévők legyünk? – kérdezte Valkoci.
– Nekem lennének ötleteim. – válaszolt kacéran Gini és egy sörösüveget hajított a kitört ablak irányába. – Mínusz egy szörny. – mondta a fiatal nő elégedetten.
Kint a folyosón teljes volt a káosz, sok helyen törött sörösüvegek hevertek és mindenki kiabált. Egy 60 év körüli nő lépett Ginihez, zihált, nehezen vette a levegőt.
– Úrinőm, elfogyott a kátrány.
– Akkor forró vizet kell kiönteni az ablakon.
– Van más baj is, a vár Északi oldalán ledőlt a bástya.
– Pedig onnan jó volt a kilátás a közeli pipacs mezőre. – válaszolt Gini.
A 60 éves nő elrohant. A vörös rövid hajú nő, próbálta kikerülni az összetört üvegeket és egy szűk lépcsőn felment a toronyszobába. Rögtön elhúzta a függönyt. Ameddig a szem ellátott mindenhol szörnyek és ostrom gépek voltak, ráadásul a pipacsokat is letaposták.
– Ennek fele sem tréfa. – jegyezte meg Valkoci, aki Gini mögött állt.
– Menekülni kell. – válaszolt határozottan Gini.
– De te vagy a vár úrinője, cserben hagyod az embereket? – mondta lemondóan Valkoci.
– Ennyire hülye vagy? – kérdezett vissza, flegmán Gini és nagyot nevetett.
Béla lépett be a toronyszobába, az inge ki volt gombolva, a 28 éves férfi mosolygott.
– Szökni akarsz, Gini. Nyugi mindent halottam, eddig is tudtam, hogy idióta vagy, de nem hittem volna, hogy ennyire.
– Ne veszekedjetek. – csattant fel Valkoci.
– Nagy a stressz, azért vagyunk indulatosak. – válaszolt Gini, békülékenyebb hangon. Majd hozzátette. – Van ötleted Béla?
– Délután el akartam menni sörözni.
– Arról most le kell mondanod.
– Szólni kellene az Északi zsoldos hadseregnek.
– Túl drágák.
– Akkor mitévők legyünk, az asszonyok sokáig már nem bírják tartani a várat. A fene vinné el. – mondta a férfi indulatosan és egy nagyot köpött.
– Van egy ötletem, szerintem működni fog. – mondta Valkoci.
Marika néni a konyhában volt a főnök, ő irányította a forró vízzel történő védekezést.
– Ha láttok egy szörnyet, aki létrán ólálkodik felfelé, akkor vízzel kell leönteni. mivel a kátrány elfogyott.
– Szerintem áruló van köztünk. – jegyezte meg Edit néni az ősz hajú, 65 éves nő.
– Miből gondolod? – kérdezte Marika néni.
– A szörnyek nem tudták, hogy itt egy vár van, valaki elmondta nekik.
– Igazad lehet.
Egy alacsony kobold lépett be a konyhába. Marika néni egy széket dobott feléje, a kobold elterült a padlón.
– Ez már háború. – jegyezte meg Edit néni.
– Le akartam szokni a cigiről. – válaszolt Marika néni és remegő kézzel rágyújtott.
Elvira a takarítónő rohant be a a konyhába. - Ledőlt a Déli bástya is. - mondta és megigazította a világoszöld színű szoknyáját.
– Hány éves vagy Elvira? – kérdezte Marika néni.
– Kereken 70.
– Mi az ötleted, Valkoci? – kérdezte Béla.
– Úgy tudom, hogy a szörnyek szeretik, de nem bírják a sört, le kellene őket itatni.
– Komolyan ennyire hülye vagy? – szólt közbe Gini majd így folytatta. – A tavalyi készlet már rég elfogyott és az idei is megcsappant. Nem vagyok hajlandó a nehezen megtermelt sört ingyen osztogatni.
– De ha nincs más megoldás? – kérdezte Béla.
– Ti csak csevegjetek nyugodtan és, megyek a titkos alagúthoz, Szeláví! – mondta Gini és elrohant
. A férfi megfogta Valkoci kezét. – Ne fuss utána, jobbat érdemelsz, és most, hogy lelépett a főnökasszony, te lettél a vár úrinője. Neked kell irányítani és egy olyan víziót felvázolni, amivel meg tudjuk védeni a várat.
– Ha jól tudom a vár udvarban van pár ostromgép. – mondta Valkoci.
– De mi nem várat akarunk ostromolni, nekünk meg kell védeni.
– Próbáljuk meg a sörös módszert.
– Nincs veszíteni valónk. Mondta Béla és az ablakon kinézve látta, hogy Gini a vár előtt a szörnyek vezérével beszélget.
– Nézd, Gini áruló lett.
– Nem érdekel az a patkány. – válaszolt indulatosan Valkoci.
– Fussunk a várudvara, érdemes lenne körülnézni, hátha találunk valamit a sörön kívül is. Szexis nő vagy.
– Ne most.
– Papír zsebkendőd van?
A várudvaron találtak egy betonkeverőt.
– Már régóta itt porosodik. – jegyezte meg Valkoci.
– Le kell menni a pincébe és hozni kell fel több hordó sört. – mondta Béla.
Futottak a pincébe a fiatal férfi rutinosan gurította a hordókat maga előtt, sőt a lépcsőn is fel tudta vinni.
– Nagyon ügyes vagy, Cica. – jegyezte meg Valkoci.
Béla egy hangosbemondóba beszélt.
– Szörnyek, van egy ajánlatom, legyen tűzszünet, cserébe kaptok sok sört.
A szőrös nagy darab szörny, aki a vezér volt, megvakarta az állát a fehér színű sátor alatt, és Gini lábait nézte. Majd ő is a hangosbemondó után nyúlt. – Lehet róla szó, 3 napig tűzszünet lesz, de a várba senki se mehet be, vagy épen ki.
– Rendben van, akkor kinyitom a várkaput és kiviszem a sört.
– Hihetetlenül bátor vagy. Nem gondolsz arra, hogy becsapnak, lehet, hogy csak arra várnak, hogy legyen nyitva a kapu.
– Nyugi, abban a korszakban amiben mi élünk m, még van becsület, – válaszolt a férfi.
Béla a nyitott kapun keresztül kigurította a hordók, és kezet fogott a szőrös szörnnyel. Amikor meglátta Ginit a fehér színű sátor alatt nagyot köpött. – Utálom az árulókat.- mondta.
Három napon keresztül folyt a sör és fesztiváli hangulat alakult ki a szörnyek között, azonban a tervükről nem mondtak, le továbbra is el akarták foglalni az Egri várat. A különleges várat, ahol minden megtörténhet.
Marika néni futott felfelé a lépcsőn és ügyesen kikerült egy koboldot. – Nagyon sok ellenség bejutott már a várba. – mondta az idős nő és rágyújtott egy cigire.
Kinézet az ablakon és Ginit látta beszélgetni a szörnyek, szőrös vezérével.
– A szuka hamar átállt az ellenséghez. – mondta és nagyot köpött
majd elindult a várudvarra.
Béla és Valkoci a lovaknak adtak inni.
– Már nem sokáig tudjuk megvédeni a várat. – mondta a férfi.
– Ez elég közhelyesen hangzott. – válaszolt Marika néni.
Valkoci az egyik lovat simogatta. Akkor történt egy ejtőernyős érkezett a várudvarra.
A fiatal férfi bemutatkozott. – István vagyok újságíró, szeretnék helyszíni tudósítást közölni az eseményekről.
– Inkább segítség kellene. – mondta dühösen Marika néni.
Valkoci azonban szívesen odaállt a mikrofonhoz.
– Pár napja megtámadta a várat egy nagy szörnysereg, egyelőre nem tudták elfoglalni, de már szinte az összes bástya ledőlt. Az úrinőnk Gini, rögtön átállt az ellenséghez. Én lettem a vár új úrnője, próbálok irányítani és szervezni a védekezést. Amit tehetünk, annyi, hogy forró vizet öntünk az ellenségre, mikor létrán akarnak támadni. Diplomáciai sikerünk volt, jó pár söröshordóátadása után, tűzszünet volt. Most a várudvaron próbálunk keresni valamit, amivel tudunk védekezni, de eddig csak kacatokat találtunk és egy működő betonkeverőt.
– Akkor nehéz helyzetben vagytok. – jegyezte meg István.
A vár egyik fala bedőlt és a szörnyek rögtön megjelentek.
– Most mi lesz? – kérdezte Valkoci és látta, hogy Béla felült az egyik lóra. A nő rajta felejtette a tekintetét a férfi izmos testén és későn kapta el, Béla észrevette az érdeklődést.
A férfi a szörnyek közé vágtatott és próbálta távozásra bírni őket. Közben kigyulladt egy szénakazal és feltámadt az Északi szél. A tűz a ledőlt fal irányába terjedt. A szörnyek menekültek, és azt hitték, hogy Béla gyújtotta fel a szénát.
– Én voltam. – mondta Valkoci és elrakta a gyufát a zsebébe. – Rizikós terv volt, de lényeg, hogy sikerült. Egy ideig nyugtunk lesz, adódik helyre kell hozni a falat, most legalább hasznát vesszük a betonkeverőnek.
– Sajnos a villanyáramot még nem találták fel. – mondta lemondóan Béla és leugrott a lóról, majd megcsókolta Valkócit.
Béla vette észre, hogy egy szörny egy égőfáklyával fut az udvaron.
– Nem kell aggódni, szinte semmi éghető nincs már az udvaron, csak pokoli rendetlenség van bármerre nézzek. – mondta Valkoci
Béla egy csúzlival kilőtte a fáklyát a szörny kezéből.
– Mozgalmas napunk van. – jegyezte meg a férfi.
– De még milyen mozgalmas. Mondta Gini és nagyot nevetett. Majd hozzátette. – A szörnysereg győzött, lássatok, be, hogy nincs esélyetek, tegyétek le a csúzlikat.
Béla eldobta a csúzlit, és alig észrevehetően Valkócira nézett.
Közbe egy nagy sas szállt le a keleti bástyára.
A szörnyek vezére, Szőrös kért szót.
– Elfogultak Eger várát, tisztelet jár a védőknek ugyanis derekasan küzdtek. Most már csak az új zászlót kell kitűzni és nagy mulatságot rendezünk, ma este. Csapra verjük a megmaradt hordókat.
– Én is szeretem a sört.- jegyezte meg Gini.
– Fogd be a pofád. – vetette oda hűvösen Szőrös és megvetően nézte a vörös rövid hajú nőt. Na igen, az árulókat sehol sem kedvelik és csak kihasználják őket. Gini érezte, hogy megváltozott a széljárás és próbált elfutni de az egyik szörny elkapta.
– Béla, most kitűzök az új zászlót. – mondta Szőrös.
A férfi újra Valkócira nézet majd oda rohant a betonkeverőhöz és bekapcsolta. A gép elkezdett működni.
– Hogyan működhet a gép, mikor a villanyáramot még nem találták fel? – kérdezte Szőrös.
– Mi már feltaláltuk a villanyáramot, ha nem vettétek von észre napkollektorok vannak a Keleti bástyán, ráadásul drót nélkül tudjuk továbbítani az áramot.
– De akkor. – kezdte Szőrös.
– De akkor technikailag jóval okosabbak vagyunk. – mondta Valkoci és nézte ahogy pörög a betonkeverő.
A nagy sas leszállt a várudvarra, majd csatlakozott hozzá egy fehér gólya is a magyarok kedvelt madárra.
Ez már sok volt Szőrösnek. A szörnyek vezére kifutott a ledőlt falon keresztül és kiabált.
– Misztikus jel a sas és a gólya barátsága, ráadásul a betonkeverőjük is működik. A szörnyek rémülten menekültek. Gini egy almafához volt kötözve.
– Enged el – utasította Valkoci, Edit nénit.
Az idős nő elengedte Ginit aki sírva fakadt
– Fuss Szőrös után. – mondta Béla és nagyot nevetett, majd látta, hogy félig lecsúszik Valkoci melltartója.
– Mi pedig jöttünk almát szedni. – mondta az Északi zsoldos hadsereg vezére.
– Tényleg tudunk áramot termelni? – kérdezte a férfi.
– Dehogyis tudunk, én pörgettem a betonkeverőt, elbújtam mögötte. A sas és a gólya pedig idomított madarak. – magyarázta Marika néni.
– Van valakinek papír zsebkendője? – kérdezte Béla.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
2024-08-11
|
Horror
Képzeletben utazzunk el az Államokba egy különleges helyszínre és eseményre.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Az Egri vár ostroma
Beküldte: Anonymous,
2024-08-12 15:00:00
|
Merengő
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2017-11-22 15:00:00
|
Merengő
Neked hagyom itt ezt emlékbe, amíg feledésbe nem merül, de mint tudjuk, mindketten, ezeket a dolgokat ugyanúgy hordozzuk magunkban. )
A Válogató további jellemzése azok alapján, ahogy eddig megismertem...
Hozzászólások