Három

1. fejezet
Alena a tanácsterem külső falának támasztotta a hátát. Nem gondolta, hogy ilyen könnyű lesz. Kicsit eltöprengett a beszélgetésen. Apja mostanában mintha belefáradt volna a kormányzásba, pedig csak az előző tavasszal töltötte be a 48. életévét. A lány felocsúdva rázta meg a fejét. Badarság. Pont mint az apja mondta. Végigsietett a fehér márványfolyosón és a szobája felé vette az irányt. A kastély nyüzsgött szolgálóktol, lovagoktól, tanácsnokoktól és számtalan különös figura rótta a folyosókat keresve valamit. Alena láttára az emberek mindenhol széthúzódtak, és meghajoltak. Alena biccentéssel válaszolt, és folytatta útját. Már a szobájának a szárnyában járt, amikor halk zizzenést hallot a háta mögül. Oda nem illő zajt. Egy másodperc töredéke alatt előrántotta a tőrét, és támadója torkához szorította. Ugyanebben a pillanatban egy hideg penge nyomódott a torkának.
-Most meg kéne hogy öljelek.-csendült egy nyugodt hang.
-Csak rajta!-nevetett Alena.-Dekkath hallottam hogy jössz.
-Tudom.-mosolygott a férfi.
Most szemben álltak egymással. A férfi egy fejjel magasabb volt a hercegnőnél, haja színe ugyanolyan, bár valami különös fény vonta be. Míg a lány tincsei ébenfeketék voltak, a férfié valami megfoghatatlan fekete ezüst színben ragyogott. Homlokán már látszottak az idő ráncai, de ahogy lemosolygott a lányra nem tűnt idősebbnek annál. Leeresztett a tőrét, és hátrébblépett.
-Királyunk engedélyezte az erdei túrát a hölgynek?
-Természetesen.-Alena vidáman hátradobta a haját.
-Gondolom említést tett a nem megfelelő kíséretről.
-Mire célzol?
-Tudod te is. -A férfi lemondóan mosolygott.
-Nem érdekel a véleménye rólad. Egyébként is idősebb vagy nála.
-128 év nem sok egy pegzemnél. Még zöldfülűnek számítok.
-Ha kevert véred miatt nem is élsz ötszáz évig, azért sokat láttál.-heveskedett a lány.
-Felesleges ezen vitatkozni. Úgyis tudod mi erről apád véleménye.
-Rendben van.-rántott eggyet a vállán Alena.-Akkor szürkületkor a kapunál.
A pegzem biccentett, és elindult.
-És Dekkath!-szólt a távozó után Alena.-Ne késs el.
A pegzem csak mosolygott és tovább állt.
Miután eltűnt a folyosó fala mögött Alena folytatta útját.Szobájába érve azonnal csengetett szobalányának.
-Asha kérlek küld fel hozzám Gethos bácsit.
-Ahogy kívánod úrnőm.-Asha fejet hajtott és elsietett.
Alena körbenézett a szobában. A meleg ősz ellenére a szobában ropogott atűz, és a napfény vidáman játszot az ablakon függő kristályokon.Alena aszekrényhez lépett, és kivette belőle szürke útiruháját, amit Dekkathtól kapott. Készített egy kis csomagot benne néhány dologgal, majd körbe-körbe járt a szobában nyugtalanul.