Ha a sors megérint (2.fejezet) 2.rész

Erre a hangra Kenneth is felkapta a fejét. Felállt, még mindig Shannon kezét fogva. A nő nézte, ahogy férfiasan méregetik egymást- ettől valahogy nevethetnékje támadt..
Kihúzta kezét a barátjáéból és Daniel felé fordult.
Kenneth úgy döntött, hogy magukra hagyja a fiatalokat. Kisomfordált a nyitott ajtón, és diszkréten becsukta. Elégedetten dörzsölte össze a kezeit. Fülét az ajtóra tapasztotta, de mivel nem hallott üvegcsörömpölést, vállat vont és elindult a saját irodájába.
Szóval Mr. Kőgazdag féltékeny. Rá. Itt még lesz valami. Micsoda szikrák cikáztak közöttük.. Jack kipipálva.- gondolta elégedetten.
Soha nem volt szimpatikus neki. Utálta azt a fennsőbbrendűséget, ami áradt belőle. Minden mozdulatával, szavával éreztette, hogy hozzá képest…
Mindegy, csak nem idegesíti fel magát egy ilyen balek miatt. Lassan, ruganyos léptekkel sétált a szobájába, közben szórakozott pillantást vetett a recepciós lányra, aki vágyakozó, éhes tekintettel méregette.
- Nem rossz, viszont túl fiatal.- gondolta. Sok mindent el lehet róla mondani, de ártatlan, fiatal lányokat nem szokása elcsábítani. Bár nem mintha olyan szűziesnek tűnne.. Ha idősebb volna megállna előtte, elhívná vacsorázni.. utána pedig.. nos, a többit a sorsra bíznák..
Fütyörészve csukta be maga után az ajtót.

- Ne haragudj!- nézett rá Shannon bűnbánó szemekkel. Ha azért jöttél, hogy a megállapodá..
- Ne! Nekem kell elnézést kérnem a viselkedésemért!- mentegetőzött ma már harmadszorra Daniel.
- Nem ismert fel.- nyugtázta a nő és nem tudta, bánkódjon-e vagy inkább örüljön a dolognak.
Félt attól mit mondana a férfi, esetleg kínos magyarázkodásba kezdene arról, hogy miért nem jött el a megbeszélt találkára. Ez volt az, amit nem akart hallani, semmilyen körülmények között.
Tűnődését egy kérdés zavarta meg:
- Arra gondoltam, hogy szívesen megnéznéd a terepet.
- Tessék?
- Arra gondoltam..
- Ja, igen, persze.. Mennyünk.

Daniel előzékenyen kinyitotta az ajtót a meglepett nő előtt, gyengéden karon fogta és a liftig el sem engedte.
Ahogy beszálltak rátört a vágy, hogy újra karjaiban tarthassa a lányt- bármilyen indokkal és átélje a bizsergést, a forró tüzet, amely szétáradt testében és megfosztotta a józan ítélőképességétől. Lehunyta a szemét és érezte selymes bőrét, illatát.. Kifújta a bent rekedt levegőt- próbált lehiggadni.
Rádöbbent, hogy nem akarja elengedni. Csak egy csók volt- nyugtatta magát, de tudta hazudik. Édesanyja egyszer azt mondta neki, érezni fogja, ha eljön az igazi.
Nem akarta, nem kereste és mégis rátalált.
A lift megállt.