Amikor zebra voltam
szerelmesemmel andalogtam, ő annyiaknak mesélte volna, milyen gyönyörűek a csíkjaim. De nem járt arra senki.
A szíve majd szétszakadt, hogy elvakult boldogságát, melyet magáénak tudott, nem oszthatja meg a világgal. Mikor arra jött egy oroszlán falka, Kedvesem ujjongott és nekik bemutatott.
Nekik, akiknek nem voltam más, csak a vacsora.
Amikor oroszlán voltam
napokig éheztem az esős évszakban. Hálásan gondolok arra a pillanatra...
A reményt már feladtam, elgyengültem a vadászatra és akkor a számba sétált a csíkos hús mosolyogva.
Tizenkét kölyköt neveltem fel utána, büszke nemzetségem javára.
Amikor magamnál vagyok
pontosan tudom, hogy a jó is lehet rossz. Aztán az egészet megfordítom. Hatástanilag mindenképp. De ezenkívül mit tehetnék.
Megnéztem milyen szerelmesek a zebrák és, hogy ettől válhat túlélővé az oroszlán.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Friss hozzászólások
Szakállas:
Jól összefoglaltad egyfajta ki...
2025-04-03 08:07
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Gyászmosoly (és - az írás elvarázsolt kastélyának tükre)
Hasonló történetek
Ismered azt az érzést, amikor rájössz, hogy valaki, valami iszonyúan hiányzik, és nem teljes az életed, mert nem kaphatod meg azt, amire istenigazából vágysz, nem kaphatod meg azt, amitől boldog lehetnél, kis morzsákra futja csak, de ez nem elég, mert a vagy szélviharként tombol benned?
Éhséggel merült álomba ismét.
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Hozzászólások
A hozzaszolas megiscsak a murol kellene, hogy szoljon.
Csakhogy visszatereljem a hozzaszolasokat ( a kulonbozo zikk-zakkok utan) a Whym altal megadott alapra- kinek ma megjelent muvehez itt gratulalok- idezek egy velemenyt, mely megjelent, de nem az enyem: "..... ez a legjobb novellad"
Ezzel nem biztos, hogy egyet lehet erteni, hiszen nekem pl.a napokban megjelent "Igeretek a reten " jobban tetszik (a mai Golden Globe -on ebbol mutattak be a Dreamgirls-ot? ).Ugyanakkor Hozzam legkozelebb megiscsak a kozel ket eve irt monologod all.
Ami ebben az irasban azonban megis nagy pozitivum, az a kovetkezo:
szerintem a fentemlitett irasaiddal egyutt bizonyitja, hogy "ez megsem csak egy porno oldal",
de mindenekelott merfoldko az,hogy eloszor tunik fel irasodban vegkicsengesnek a a jovot illeto optimizmusod : a tuleles.
Sok mosolyt hozza.
Véleményem azóta nem változott, de kiegészítem annyival, engem a zebra lényed fogott meg.
De itt és most szögezzük le Tűzmadár, EZ nem írás, nem novella, kutyafüle, miegymás.
Ez az, ami a címe.
Kérsz egy kis vermutot?