Amikor zebra voltam
szerelmesemmel andalogtam, ő annyiaknak mesélte volna, milyen gyönyörűek a csíkjaim. De nem járt arra senki.
A szíve majd szétszakadt, hogy elvakult boldogságát, melyet magáénak tudott, nem oszthatja meg a világgal. Mikor arra jött egy oroszlán falka, Kedvesem ujjongott és nekik bemutatott.
Nekik, akiknek nem voltam más, csak a vacsora.
Amikor oroszlán voltam
napokig éheztem az esős évszakban. Hálásan gondolok arra a pillanatra...
A reményt már feladtam, elgyengültem a vadászatra és akkor a számba sétált a csíkos hús mosolyogva.
Tizenkét kölyköt neveltem fel utána, büszke nemzetségem javára.
Amikor magamnál vagyok
pontosan tudom, hogy a jó is lehet rossz. Aztán az egészet megfordítom. Hatástanilag mindenképp. De ezenkívül mit tehetnék.
Megnéztem milyen szerelmesek a zebrák és, hogy ettől válhat túlélővé az oroszlán.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
gezu98:
Kicsit furcsa, de nekem bejött...
2025-05-24 20:38
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Gyászmosoly (és - az írás elvarázsolt kastélyának tükre)
Hasonló történetek
Felöltöztették este feketébe a lányt, esküvői díszeket festettek arcára és kezére, felékszerezték, fején a kendőt ezüst pánttal fogták oda, nyakába arany láncot akasztottak, ujjára égköves gyűrűket adtak, derekát arannyal átszőtt övvel díszítették, és lábára selyem szandált húztak. Aztán az asszonyok elénekelték neki a menyasszony dalát...
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Hozzászólások
A hozzaszolas megiscsak a murol kellene, hogy szoljon.
Csakhogy visszatereljem a hozzaszolasokat ( a kulonbozo zikk-zakkok utan) a Whym altal megadott alapra- kinek ma megjelent muvehez itt gratulalok- idezek egy velemenyt, mely megjelent, de nem az enyem: "..... ez a legjobb novellad"
Ezzel nem biztos, hogy egyet lehet erteni, hiszen nekem pl.a napokban megjelent "Igeretek a reten " jobban tetszik (a mai Golden Globe -on ebbol mutattak be a Dreamgirls-ot? ).Ugyanakkor Hozzam legkozelebb megiscsak a kozel ket eve irt monologod all.
Ami ebben az irasban azonban megis nagy pozitivum, az a kovetkezo:
szerintem a fentemlitett irasaiddal egyutt bizonyitja, hogy "ez megsem csak egy porno oldal",
de mindenekelott merfoldko az,hogy eloszor tunik fel irasodban vegkicsengesnek a a jovot illeto optimizmusod : a tuleles.
Sok mosolyt hozza.
Véleményem azóta nem változott, de kiegészítem annyival, engem a zebra lényed fogott meg.
De itt és most szögezzük le Tűzmadár, EZ nem írás, nem novella, kutyafüle, miegymás.
Ez az, ami a címe.
Kérsz egy kis vermutot?