Egy régi történet - Bevezető rész

A 9 éves Peter lefekvéshez készült. Már az ágyában feküdt, nyakig betakarózva. Az apja adott neki egy jóéjt-puszit, majd elindult a szobaajtó felé, hogy ő is nyugovóra térjen. Ekkor a fiú odaszólt neki:
- Apa!
- Tessék? – szólt vissza.
- Az iskolában a Jeremy azt mondta, hogy nagyon régen az emberek más bolygókon is éltek. Igaz ez?
- Hm… hát, mesélnek ilyen történeteket. – mosolygott a férfi.
- De akkor most igazak vagy nem? – kérdezte türelmetlenül Peter.
- Én úgy tudom igazak, de mivel már vagy ezer éve volt ez, senki sem tudhatja biztosan.
- Biztos hazugság az egész, mert ha már ezer évvel ezelőtt is éltünk más bolygókon, akkor most miért nem? – kíváncsiskodott a kisfiú.
- Hát… ez egy jó hosszú történet, és most már elég késő van ahhoz, hogy elmeséljem.
- Jaj, ne már! – szomorodott el Peter, szinte sírásra állt a szeme.
- Hjajj, miért olyan fontos ez? – kérdezte az apa.
- Csak!
- Hát, na jó. Ha olyan nagyon fontos, végül is elmondhatom az elejét, aztán holnap este meg folytatom. Így megfelel?
- Igen, csak kezd már! – türelmetlenkedett Peter.

A férfi odahúzott maga alá egy széket, majd sóhajtott egyet, és belekezdett a mesébe:
- Mint már mondtam, ez a történet jó ezer évvel ezelőtt játszódik. Pontosan 1120 évvel ezelőtt.
- Honnan tudod ilyen pontosan? – kíváncsiskodott ismét a fiú.
- Hidd el, jól ismerem a történetet, már hallottam egy párszor, és olvastam is róla. – mosolyodott el ismét az apa – Szóval, az egész 6534-ben kezdődött. Vagyis ez így nem igaz. Az emberiség az első bolygót, ahova letelepedett 5502-ben gyarmatosította. Bizony, már kétezer évvel ezelőtt. Jó régen volt.
No mindegy, ez a bolygó nem más, mint a Mars volt. Az első űrbázis a Marson 5481-ben épült, és az első település a bolygón 5502-ben, ezt a dátumot tartják az Űrkorszak kezdetének is.
- Nem 3024-et? Nekünk az iskolában ezt mondták a töriórán.
- Nem, nem. Valamiért ez él a köztudatban, de 5502-ben kezdődött meg az Űrkorszak.
- Én ezt nem is tudtam, hogy volt település a Marson. – mondta Peter.
- De, de volt. Sőt, mi több. 5620-ban már a Vénuszra is eljutott az ember, ötven évvel később ott is megépült az első település. Az ezredfordulóra a Marson már 67 államot alapítottak az emigránsok, a Vénuszon 58-at, de már a Jupiteren is kiépítettek nem kevesebb, mint 71 független országot.

- A Jupiteren? Ott hogy? Annak nincs is szilárd talaja.
- Nem, nincs, akkor sem volt. Mesterséges talajt építettek egy bizonyos meghatározott magasságban a gázrengetegbe, ami szinte az egész bolygót beterítette. Ezt nevezték akkoriban az emberiség legnagyobb építményének, mármint ezt a mesterséges talajt. És az is lenne máig, ha még meg lenne.
Az emigránsok száma úgy megnőtt, ráadásul az emberek száma is folyamatosan nőtt nemcsak a Földön, hanem az összes többi bolygón, szóval olyan sokan lettek, hogy a Jupiter nagyobb holdjait is belakták. Még a Ceres nevű aszteroidán is volt 4 állam, ami az Aszteroida övezet legnagyobb tagja. A Homo Sapiens szó szerint ellepte a Naprendszer belsejét. A legnépszerűbb bolygók a Mars és az Io volt, bár igaz, az utóbbi a Jupiter holdja, de rengeteg turista járt-kelt ott, és rengetegen költöztek oda. A Merkúron nagyon kevesen éltek, de őket sem kellett félteni: 7 állammal büszkélkedhetett a legbelső planéta. A hetedik évezred felére a Jupiter összes lakható holdján lakott valaki, a lakott bolygókon a független államok száma megháromszorozódott. 6522-ben elkezdtek építeni a Szaturnuszon egy ugyanolyan mesterséges talajt, mint ami a Jupiteren volt. Igaz, ezt sosem fejezték be, körülbelül csak egy 90 ezer négyzetkilométernyi területet fedtek le, ez akkora, mint a mai Amerikai Független Államok Szövetségének területe. Nagyon kicsi.

- Miért nem fejezték be a Szaturnuszon az építkezést? – kérdezte a kisfiú.
- Itt kezdődik az eredeti történetünk. 6534-ben az akkori űrvizsgáló szervezet, az újonnan létrehozott Nemzetközi Égfigyelő Központ befogott egy üzenetet, ami a messzi távolból érkezett hozzánk. És ami a legfurcsább volt, hogy nem az emberek küldték, még csak nem is a Naprendszerből származott az üzenet.
- Földönkívüliek voltak? – kerekedtek ki Peter szemei.
- Igen
Ekkor megcsörrent a lakásban a telefon.
- Ó… na jó, ezt most fölveszem, te meg aludj egyet, holnap este folytatjuk, jó?
- Ne! – kiáltott ismét szomorúan Peter.
- Muszáj felvennem a telefont, lehet, hogy a főnököm hív, és az elég fontos lenne.
- Ilyenkor biztos nem ő hív! Naaa! – könyörgött a fiú.
- Alvás! – szólt az apa – Holnap folytatjuk.
A telefon rendületlenül csörgött.
- Jó, de azért tűntek el a többi bolygóról az emberek, mert a földönkívüliek megölték őket?
- Nem, dehogy… vagyis, részben, de ez kicsit bonyolultabb. Most már tényleg megyek. Jó éjt!
- Jó éjt! – válaszolt Peter, majd befordult a fal felé, és becsukta a szemét, az apja pedig a szobaajtót.

Folytatása következik