Egy levél az exnek....

Nem kellet sok idő, hogy eldöntsem írok-e levelet Áronnak az én volt barátomnak.
Az e-mail szövege a következő volt:

Sziamia:)Kicsit elkéstem a válasszal szerintem, ezért ezer bocs!Annyi
dolgom van, hogy nem látok ki belőlük, hiába ís van nyár:(Talán
azért,mert ez maga a nagybetűs élet?Képzeld írtam egy cikket a
kisteleki hírmondóba, engem kértek fel rá-hát igen, mire jók az
ismerősök?:)Annyira megtetszett ez az egész, szívesen csinálnám!Majd
meglátjuk mit hoz a sors!Mostanában rámtört az az érzés, hogy folyton
cselekednék nehogy lemaradjak valamiről. Utólag bevallom sok
mindenről megváltoztattam a véleményem.Már egész másképp
gondolkozok arról, amiről régen hallani sem akartam, mikor görcsösen
ragaszkodtam az álláspontomhoz valaki segített ebben, de a döntést
választási lehetőségeket annak idején, Te vázoltad fel nekem. Vagyis
vagy megöregszem úgy, hogy minden földi jót kihagyok az életemből,
vagy merek változtatni, merek nem félni, nem zavarban lenni minden
egyes rossz kritika , vagy éppen dicséret után. El sem tudod képzelni,
hogy amit annak idején bőszen a fejedhez vágtam, most mennyire a
javamra fordítottam.:) Remélem sikerültek a vizsgáid és sikeres
Közgazdász leszel. Itthon sok minden nem változott meg, gondolom
sejted mire célzok, de már nem érdekel, mert tudom az én életem más
lesz, ha kilépek ennek a háznak az ajtaján.Ez a nagy család, vagy
legalább is ahhoz hasonló rájöttem megtanít felnőtté válni, olyanná
amilyenné szeretnék . Hülyeség, de ha Te akkor nem lépsz be az
életembe talán ezek az optimista gondolatok, sohasem élnének
bennem,lehet úgy mint egy szerelmes pár nem találtunk egymásra, de
bárki bármit mondjon, te nekem olyan vagy, mint egy lelki társ, mindent
tudsz rólam, mégsem nézel le ezért és nekem ez a legfontosabb! Most
boldog vagyok, de szerintem ez a levél elég bizonyíték rá:)
Vigyázz magadra és ha tudsz írj mi hamarabb,oké?!

2. Levél Áronnak:
Sziamia!
Először is köszi, hogy szavakba öntötted, hogy megbízható vagy!
Nem is tudom miért kértelek meg rá, hogy leírd ugyanis én eleve ezt az
oldaladat ismerem!
De semmi őrültséget nem csináltam ezt előre leszögezem neked!:)
Ami történt az inkább a lelkemnek fáj! Viszont az az igazság, hogy
jobban belegondoltam lehet, hogy ezt a dolgot nem kellett volna így
felfújni, mert a csattanója negyed akkora sem lesz a sztorinak így!De
ez az én hibám, hogy így jön le! Saciról van szó(ezért kértem, hogy ne
mond el senkinek, még Ádámnak sem!)Szóval kb.2 és fél hónapja én
nem tudtam menni bulizni, mert az akkori barátommal voltam.Viszont
előtte én is lementem Szotéba és ott volt Gábor, tudod az én nagy
elsőm!:)és annak haverjai is!Az egyik hihetetlenül nyomulni kezdett
rám, míg a másikkal Saci is meg szeretett volna ismerkedni, de aztán ez
kudarba fulladt mert volt a srácnak barátnője.Aki pedig velem kikezdett
azt jobbára felvilágosítottam arról, hogy volt barátom haverjával semmi
szín alatt nem jönnék össze, mert akaratlanul is emberek érzését
tipornánk szét és eleve el sem tudnám képzelni, hogy majd együtt
járunk bulizni stb...Nekem fontosak az emlékek és szeretem másokét is
tiszteletben tartani.Ezt az esetet aztán Sacival is kiveséztük és
természetesen helyeselt is nekem.Erre fel mikor nélkülem ment le Saci
bulizni, ott volt Gábor is. És mi történt? Hát igen jól kapirzsgálod, ha
arra gondolsz, hogy összejöttek!!Talán nem is Saciban, hanem jobbára
a srácban csalódtam ez miatt órisit!És mióta ez a kapcsolat tart, azóta
pont azt csináljuk ami miatt én nem jöttem össze Gábor haverjával!!
Együtt járunk minden fele.Félre ne értsd, nem szeretem már, de itt nem
is arról van szó. Valaha viszont meghaltam volna érte és tudom mennyit
szenvedtem miatta, min mentünk keresztül együtt és most mivel Sacival
való barátságunkat nem szeretném elveszíteni, kénytelen vagyok
mindent tudni mi van velük, minden szaftos részletet.És ráadásul, hogy
leplezzem, nekem milyen rossz, néha én kérdezek rá pár dologra.De itt
most nem a Gábor a lényeg, akár ha veled jött volna össze akkor is így
éreznék. És nem azért mert önző vagyok, csak így elveszik bennem az
a rengeteg emlék, amik közösek voltak, csak rólunk szóltak, most meg
ott tartok, hogy én érzem magam kellemetlen helyzetben, mikor együtt
megyünk valahová!Erre mit szólsz, ugye én túloztam el, és más nem
viselné ilyen nehezen?Vagy mégis?Remélem te jól vagy és mivel nem
szeretném, hogy téged is nyomjon valami, szóval ne csak akkor írj! Írj
akkor is mikor minden oké és jól mennek a dogaid! Mert hidd el én erről
is szeretnék tudni!:) pussz!:Móni
mégegyszer köszi, hogy megoszthattam veled, legalább 1 mázsával
könnyebb a szívem:)