Egy jó házasság vége

Még mindig nem tudom elhinni, hogy a férjem megcsalt! Húsz éve vagyunk házasok, eddig szeretetben, békességben éltünk. Született három gyermekünk, a legnagyobb most kezdte el a főiskolát, a két kisebb még általános iskolás. Az anyagi körülményeink teljesen rendben vannak, hisz’ mindketten fogorvosok vagyunk. A házasságunkkal eddig nem volt baj, csak… nem szoktunk együtt lenni. Moziban, színházban, étteremben kettesben már lassan hét éve nem voltunk, nem szoktunk együtt lenni, és esténként fáradtan zuhanunk az ágyba. És most megcsalt ez a szemét! Húsz évig mostam, főztem rá, és így hálálja meg!

Charles Houston reggel sietve indult el otthonról. Kivett egy nap szabadságot, bár a családja úgy tudta, hogy munkába siet. Beszállt elegáns fekete Jaguárjába. Remegő kézzel indította be a motort. Vezetés közben gyakran elálmodozott, így a háromnegyed órás út alatt ötször is összeütközhetett volna más autóval, de szerencsére időben észrevette a veszélyt, és megmenekült a baleset elől. Leparkolt egy fehér ház előtt, leállította a motort, és megigazította kissé elcsúszott nyakkendőjét. A visszapillantó-tükörben elrendezte a haját, majd kiszállt az autóból. A fehér kovácsoltvas kapun belépett. Nem a bejáratot használta, hanem a hátsó kert felöli üvegajtón lépett be. Katherine, a nő, akihez sietett, sejtette, hogy Charles nem a bejáraton keresztül jön be. Levette a ruháját, elfeküdt a fekete bőrkanapén, és kortyolgatni kezdett egy pohár pezsgőt. Szolidan sminkelte magát, telt ajkait csak egy kis szájfénnyel kente be, és szempillaspirált használt a szexi pillantás érdekében. Szőkésbarna, hosszú, göndör tincseit összekócolta. A férfinek leesett az álla a gyönyörűségtől, a lány annyira dögös, de mégis természetes volt. Odalépett Katherine-hez, és érzékien megcsókolta. A lány visszacsókolt.

Charles és Katherine a nagy franciaágyban feküdtek. A lány elaludt, annyira kifáradt a szenvedélyes együttlét közben, a férfi gondolatai azonban csak a felesége körül jártak. Már megbánta, hogy megcsalta a nejét, és azt kívánta, bárcsak visszatekerhetné az idő kerekét. A finom pezsgő íze megkeseredett a szájában, a szeretkezés emléke már fájt neki. Annyira akarta, hogy együtt lehessen szeretőjével, és mikor megtörtént már nem örült neki. Utálta érte magát! A szívében dúltak az indulatok, és bár sosem sírt, most két könnycsepp jelent meg a szeme sarkában.
- Utálom magamat! – mondta maga elé.
- Mi az, drágám? – kérdezte Katherine, aki rögtön felébredt a hangra.
- Utálom magamat! – ismételte Charles. – Megcsaltam a feleségemet! Annyira szeretem, és megcsaltam!
- Ne bánkódj emiatt, Charlie! Nem te mondtad, hogy ezer éve nem szeretkeztetek? A megismerkedésünk estéjén mondtad!
- Elmondom Sharon-nak! Tudnia kell! Ennyivel tartozom neki! – azzal a férfi kikelt az ágyból, és elment zuhanyozni. Gyorsan felöltözött, és szó nélkül távozott Katherine-től.

Otthon találta a feleségét. Mindent elmondott neki: a Katherine-nel való találkozástól kezdve egészen a közös együttlétig. Sharon csodálkozva hallgatta végig a férje történetét. Nem akart hinni a fülének, de tudta, hogy igaz az, amit a párja elmond. A kezében lévő csésze kicsúszott a kezéből és eltört. A nő dühvel motyogta maga elé:
- Megcsalt ez a szemét… megcsalt…
- Drágám, már megbántam! Kérlek, ne haragudj! – Charles szinte nyüszített, feleségét ez azonban hidegen hagyta.
- Megcsaltál… megcsaltál egy másik nővel… - szemében gonosz fény csillant. – Takarodj a házamból! Tűnj el innen, te szemétláda! Meg ne lássalak többé! – ordítozta. Charles kimenekült a házból. Eddig egész életében nem sírt. Ma ez volt a második alkalom.