***
Itt vagyok újra. Megint álmodom... Újra álmodom...
Álom e ez, vagy valóság... Magam sem tudom. Remeg a kezem, ahogy érzem bőröd finomságát ujjaim hatalmában. Hatalmamba kerítettelek. Érzékeid az enyémek... Mint ahogy az én érzékeim a Te alázatos rabszolgáid.
Forró a bőröd, feltüzel kezem gyengédsége. Hisz erre vágyunk mindketten. Egymásra vágyunk... Szívem majd túlcsordul, testemen forró-jeges remegés uralkodik. Ajkaim összeszorulnak, szemem előtt vad forróság játszik a gyönyörrel. Örök harc, mely egymást szítja... Szenvedély...
- Szeress... - kérem, s ajkamon mosoly játszadozik. A Megelégedettség mosolya. - Szeress !
- Szeretlek. - mondod Te, és éhesen csapsz le kezemre. Belecsókolsz a tenyerembe, de nem éred be ennyivel. Ajkamat követeled.
Szenvedély...
Ez az, mely most hevít, feltüzel, lelket önt belém. Eláraszt a lábujjaimtól, a fejem búbjáig... Minden zsigerem veszélyes táncot lejt...
Veszély... Mely nem hagy nyugodni. Amit éleszteni szeretnék... Nem szeretnék, hisz akarom!
Akarom, hogy hozzám érj, akarom, hogy játsz velem. Akarok mindent, ami Te vagy!
Felém kerekedsz, legyőzöl. Gyenge vagyok.
Látom szemed csillogását, benne a Szenvedélyt, a Szerelmet...
Most lassú vagy, nem az ösztön-férfi. Minden rezdülésem figyeled és nyugtatod érintéseddel, csókoddal...
Itt vagy velem örökre...
- Szeress... - könyörgöm, s ajkaim halk sírásra görbülnek. - Szeress ! - könyörgök újra...
Milyen tűz ez ? A pokol tüze... Bánt, megfélemlít, tönkre tesz... Darabokra tép... Már megtette...
Miféle vadság ez ? Elűz, megvet, lekicsinyel...
És a Szenvedély? Mi a Szenvedély? Por, s hamu... Mellyé leszünk...
Bensőmet marcangolja. Megtépázza lelkemet...
- Szeress! - sikoltom, és ráborulok térdemre, ráhajtva fejem... Keservesen tépkedi lelkem a Fájdalom...
- Szeretlek... - suttogom bele a sötétség hideg nyirkosságába...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Éhséggel merült álomba ismét.
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Michel a következő hullám tetejéről vette észre a sziklát. Tudta, hogy vége van. A következő pillanatban a hajó pozdorjává tört alatta, ő pedig csuklóin a szétszakadt kötéllel elsüllyedt a hullámokban. Fuldokolni kezdett, de aztán rájött, hogy kap levegőt. - Biztosan valami légbuborékba kerültem - gondolta, de ekkor meglátta ismét a női arcot. Kék szemek, gyönyörű telt ajak, hullámos haj, mely egybefolyt a tengerrel lassan az alakja is kirajzolódott. Tökéletes keblek, lapos has vékony...
Hozzászólások
:angry: :rage:
TÉNYLEG ENNYIRE ÍZLÉSTELEN FÉRGEK VAGYTOK?
NEM KÉNE ANNYI SZAPPANOPERÁT NÉZNI BASSZÁTOK MEG!
:rage:
KORCS EGY VILÁG EZ... :angry: